FELKA / Vel'ká / Fölck város a Szepességben. Oklevelek tanúbizonysága szerint a 13. század második felében már létezett a település. Nevét Genersich Keresztély (1759-1825) evangélikus lelkész, Késmárk történetének kutatója a Volk szónak Felk alakjából származtatta. A Zsigmond által 1412-ben a lengyel királynak elzálogosított szepességi városok egyike. Az elzálogosítás idején lengyel kormányzó (sztaroszta) igazgatta a Szepességet. A városok 1772-ben - Lengyelország első felosztásakor - kerültek újra magyar fennhatóság alá, és az 1870-es évekig önálló kerületként saját törvényhatóságot alkottak. Felka templomát a 13. században építették, legnagyobb kincse az 1400-as évekből származó gótikus monstrancia és kehely. A városban van evangélikus templom is, de a harangokat, amelyeket a katolikus templom melletti harangtoronyban helyeztek el, közösen használták. Felka a szegényebb szepességi városok közé tartozott, az 1850-es évek közepén 1500 német anyanyelvű lakosa volt. A város lakói vásznat szőttek, és papírmalma is volt. Felka jelenleg Poprád egyik városrésze. Poprád város mellett egy kőhídon szelte át a Poprád folyót az ún. postaút, amely a Magas-Tátra alatti településeket kötötte össze.

Bibliográfia: Felka, Jancsik, Kollár, Szepesi, Szontagh 1888