A Képtár menüpontban a látogatót a képek megtekintésére és utazásra hívjuk: a képeket és a kísérő szövegeket olyan sorrendben nézzük végig, mintha egy utazáson bejárnánk az ábrázolt tájakat. Az egész utat 18 szakaszra osztottuk, és az egyes útszakaszokon belül is a képeknek bizonyos sorrendjét ajánljuk. Például egy várromot először távolabbról szemlélünk, majd közeledünk hozzá, körbejárjuk, végül belépünk a várfalak közé. Ennek megfelelően az útszakaszokat és azokon belül az egyes képeket sorszámmal láttuk el.
A képeket más csoportosításban és sorrendben is megtekintheti: megadhat bizonyos keresési feltételeket képek kiválasztására, és egy-egy útszakasz képeihez a térképektől is eljuthat (lásd alább).
A képtárnak vagy egyes részeinek bejárásához végezze el a következő műveleteket:
Kattintson a Képtár menüpontra: megjelenik az "Útszakaszok listája", ezen az útszakasz száma és címe mellett a megfelelő térkép száma.
Az Útszakaszok listájából válassza ki a kívánt útszakaszt. Ekkor megjelenik a "Képek listája": baloldalt kis méretben az ide sorolt képek, minden kép mellett a kép azonosítója (az útszakasz és a kép sorszáma), a kép címe, mérete és kézirattári jelzete.
A Képek listáján kattintson a kívánt képre, hogy így átlépjen a "Kép és leírása" ablakba. Itt nagyobb méretben jelenik meg a kép és vele a kép bővebb adatai, az említetteken túl: a kép és a hordozó karton feliratai, a művész jelzése mindössze két akvarellen, a kép verzóján esetleg található kép vagy vázlat és feliratok. Az adatok alatt külön sorban áll annak a térképnek a száma, amelyen az ábrázolt hely: folyó, hegy, város stb. megtalálható. Alatta következik egy rövid leírás arról, hogy mit látunk a képen, kiegészítve az adott táj, város, falu vagy vár történetével, nevezetességeivel, valamint az idevágó bibliográfiai hivatkozásokkal. A könnyebb áttekintés érdekében a képeknek mintegy kétharmadához ezt a kiegészítő olvasmányt nem ide iktattuk, hanem külön lapon mellékeltük. (Akkor tettük ezt, ha az ismertetés kissé nagyobb terjedelmű, esetleg több témát foglal magába, vagy több képnél ugyanaz a szöveg ismétlődik.)
A kiegészítő olvasmány megjelenítése céljából kattintson a Kép és leírása ablak utolsó sorában álló Olvasmány szóra. A böngésző (Netscape, INternet Explorer, vagy más) Vissza (Back) gombjával visszajut a Kép és leírása ablakba.
A Kép és leírása ablakban kattintson a kép területére: ekkor a kép tölti ki a teljes ablakot, a szöveges részek nélkül. A kép méretét (adott %-ra) beállíthatja, vagy vízszintesen vagy függőlegesen az ablak méretéhez igazíthatja, és megválaszthatja a háttér tónusát (fehér, szürke, fekete). A Bezár (Close) gombbal visszajut a Kép és leírása ablakba.
A kép verzóján (hátoldalán) lévő vázlat vagy akvarell megtekintése céljából kattintson a kép adatai között álló "Verzó:" szóra. A verzón lévő kép is megjeleníthető a teljes ablakban. (A verzón lévő néhány vázlatról, minthogy túl halvány, nem készült felvétel.)
A Kép és leírása ablak mellett, a képernyő bal sávjában, látható maradt a Képek listája, amelyből a fenti 3. pont szerint egy másik képet választhat.
A képek adatait a képtári és kiállítási katalógusokban szokásos módon adtuk meg, az elfogadott rövidítésekkel. Lásd a Rövidítések jegyzékét.
A földrajzi nevek első említésekor általában megadtuk a név különböző nyelvi változatait. A fontosabb nevek más nyelvű megfelelői megtalálhatók a Földrajzi nevek menüpont alatt. A nevek jelentésének megértését segíti a Rövidítések menüpontban elérhető Szótár.
A hegyek és tavak magassági adatait különböző könyvekből és térképekről vettük, eredetüket nem mindig tudtuk meghatározni. A magassági adatok túlnyomó része az Adriai-tenger szintjétől mért adat, a bécsi katonai intézet 1896-1897-es kiadású térképei alapján; az újabb lengyel és szlovák mérések adatait a Balti-tenger szintjétől számítják (lásd: Komarnicki).