HOMONNA / Humenné / Homenau a Laborc folyó völgyében fekszik, a reformkorban mezőváros volt, később nagyközség. A község a Homonnai Drugeth család ősi fészke, Károly Róberttől kapták adományul. Homonna vára építésének ideje nem ismert, de az 1400-as évek közepén már biztosan állt. Az ellenkirályok idején a menekülő Szapolyai János király egy ideig Homonnán tartózkodott. 1610-ben Homonnai Drugeth György katolizált, ezért Bethlen Gábor fejedelem megfosztotta őt minden vagyonától. 1632-ben Homonnai Drugeth György fia, János leverte a "parasztkirály", Császár Péter hadát, ezért a család II. Ferdinánd királytól visszakapta zempléni birtokait, köztük Homonnát. 1684-ben Thököly Imre fejedelem elfoglalta Homonnát, s Homonnai Drugeth Zsigmondot, aki ellene szegült, és nem akart csatlakozni hozzá, elfogatta, és Kassán kivégeztette. Az özvegy kérésére a birtok a nőági örökösöké lett, akik után a Csáky és a Vandernath család örökölte az uradalmat és a kastélyt. A homonnai kastély a község főutcájának északi végére épült, a régi vár alapjaira. Majdnem szabályos négyszög alakú, nagy, árkádos udvara van. Szembetűnő a kastély kétféle fedele, amely a tulajdonos családok ízlésbeli különbségét is kifejezi. Az a része, amely vár alakú, a gróf Csáky család tulajdona, a francia fedéllel ellátott rész pedig a gróf Vandernathoké. A kastélyhoz két kert tartozott, az egyik egy teljes épségben és díszben fenntartott francia kert, benne díszfákból és bokrokból kialakított nyári színház. A kastély termeiben nagy értékű régi fegyvereket, a magyar királyok arcképeit és régiséggyűjteményt tartottak. Emeletes könyvtártermében 8 ezer kötetes könyvtárat és a Homonnai Drugeth család levéltárát őrizték. Homonnának az 1850-es években 2700, főként szlovák anyanyelvű lakója volt.

Bibliográfia: Matolay, Réz László, Szabó Károly, Zemplén