TAVARNA / Tovarné zempléni kisközség, ősrégi község, hajdan a zempléni vár tartozéka volt, a vár szekeresei lakták. A 15. század közepétől a Homonnai Drugethek birtoka, majd a 17. században a Barkóczy család tulajdonába került. A 19. század második felében a gróf Barkóczy János által alapított hitbizományhoz tartozott. A Barkóczy család emeltette a tavarnai kastélyt, amelyet az 1778. évi földrengés romba döntött. Az új kastélyt 1832-ben gróf Barkóczy János építtette, két melléképülete 1851-ben épült. A kastély körül szép parkot hoztak létre. A kastélyban a Hadik és a Barkóczy családok kiváló tagjait megörökítő festményeket őriztek. Tavarnának a 19. század második felében mintegy 500 szlovák anyanyelvű lakója volt.

Bibliográfia: Zemplén

CSICSVA / Hrad Čičava várának romjai az egykori Zemplén vármegye sztropkói járásában, az Inóca nevű hegygerinc csúcsán találhatók. A vár alatt folyik az Ollyka patak az Ondavába. Csicsva várának első említése 1270-ből való, ekkor Básztélyi Rénold birtoka, aki a Rozgonyi család őse volt. 1309-ben a Rozgonyiak Gerse János fiainak adományozták hűségük jutalmául. 1527-ben a Homonnai Drugeth család birtokolta a várat. Drugeth István Ferdinándot támogatta Szapolyai János király ellenében, így Szapolyai megostromolta és felgyújtatta a várat. A Drugethek újjáépítették, megyegyűléseket is tartottak itt Zemplén megye rendei. Thököly Imre ostrommal foglalta el a várat, mert a vár ura, Homonnai Drugeth Zsigmond nem csatlakozott hozzá. Thököly kivégeztette Drugeth Zsigmondot; vele férfiágon kihalt a Drugeth család. Özvegye Lipót királytól engedélyt kapott, hogy a várat lányaira hagyja. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok kezén volt a vár; 1711-ben a császári csapatok lerombolták. Állítólag itt írták és őrizték a "Csicsvai könyvet", melybe a megyegyűléseken és az azt követő borozgatásokon elhangzott tréfás és képtelen történeteket jegyezték fel. (Ezt a motívumot felhasználta Jókai Mór Eppur si muove... / És mégis mozog a Föld... című regényében.)

Bibliográfia: Csicsva, Kristó, Szombathy 1979, Zemplén