Olvasmány

SZEPESVÁR / Spišský hrad 614 m magas sziklatetőn áll. Eredetét a 12. század közepére teszik. A tatárjárás után IV. Béla építtette újjá. Az utolsó Árpád-házi király, III. András halála után rövid ideig Vencel lengyel és cseh király birtoka, innen irányította Károly Róbert elleni hadjáratát. A Károly Róbert mellett csatába szálló szepesi szászok visszafoglalták tőle Szepesvárat. Ez időtől fogva királyi birtok volt, míg Zsigmond király halála után a husziták foglalták el. Őket Hunyadi László űzte ki a várból. Mátyás király Szapolyai Imrének adományozta, aki újjáépítette és kibővítette Szepesvárat. Itt született 1487-ben Szapolyai János, I. János néven magyar király. A kettős királyság idején Ferdinánd hadai elfoglalták a várát, amely királyi adományként a Thurzó családé lett. A Thurzók kihaltával a vár visszaszállt a koronára; III. Ferdinánd 1638-ban Csáky Istvánnak adományozta Szepes örökös grófságával együtt. Csáky István az ostromok miatt romos állapotban lévő várat helyreállíttatta, de magának és családjának a vár alatt Hotkócon (Szepesújvár) / Hodkovce kastélyt építtetett. A vár sikeresen állta Thököly Imre, majd II. Rákóczi Ferenc fejedelem hadainak ostromát. Mikor a Szepesség a fejedelem mellé állt, Szepesvár is megnyitotta előtte kapuit. Az akkori várúr, gróf Csáky Mihály Rákóczi szolgálatába állt. A Rákóczi-szabadságharc idején Szepesvár volt a fejedelem egyik legbiztosabb támasza. Csak 1710-ben foglalták el a császári csapatok, miután a várban keletkezett tűzvész miatt védői kénytelenek voltak kapitulálni. Csáky Mihály Rákóczival és Bercsényivel emigrált Törökországba, ott is halt meg. A vár mégis Csáky-birtok maradt, mert a család többi tagja a bécsi udvar híve volt. 1780-ban pálinkafőzés közben támadt hatalmas tűzvész változtatta romhalmazzá a várat. Szepesvár a legnagyobb és legerősebb középkori várak közé tartozott. Hatalmas területet foglalt el, öt udvara volt, számos bástyával és toronnyal. Fellegvárának tornya 19 m magas. A várnak 135 helyisége volt, a keleti kisudvarához vezető kapu gótikus. Ugyancsak gótikus stílusú a kápolna, mindkettő a 15. században épült. A fellegvár egy része 17. századi, reneszánsz jegyeket mutat.

Bibliográfia: Bal Jeromos, Dénes Ferenc, Kristó, Marosi, Szepesi, Szepesvár 1859, Szombathy 1979