LIPTÓÚJVÁR (Hradek) / Liptovský Hrádok a Béla és a Vág folyók találkozásánál épült vízivár. Doncs zólyomi ispán építtette 1316 után. Hosszú ideig királyi birtok volt, majd Mátyás király Szapolyai Imrének adományozta. Liptóújvárnál veszített csatát Szapolyai János király Katzianerrel, Ferdinánd hadvezérével szemben. A 16. században a Balassa család birtokolta, majd több tulajdonosváltás után a királyi kincstáré lett. A vár a kuruc kor háborúi alatt vált rommá. A várromtól mintegy félórányira fekszik Liptóújvár / Liptovsk( Hrádok község. A 19. század közepén 400 szlovák lakosa volt. A falu ekkor központja a liptóújvári kincstári uradalomnak, amely 40 ezer hektár erdő fölött rendelkezett. A 18. század második felétől a 19. század elejéig fegyvergyár működött itt, amelyet Albrecht főherceg vaskohóvá alakíttatott át. A községben szervezte meg Franz Wiesner von Morgenstern Európa első erdészeti iskoláját. A Vágon úsztatott fát Liptóújvár fűrészüzemeiben dolgozták fel épületfává és deszkává. Innen indultak a zsindellyel és deszkával megrakott tutajok a Vágon lefelé. Liptóújvárról remek kilátás nyílik a Magas-Tátrára, jól látható a Kriván (2494 m) csúcsa is.

Bibliográfia: Jancsik, Kristó, Lovcsányi, Mednyánszky 1844, Mednyánszky 1981, Pechány, Teschler 1906