| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | V | W | Z |
Adamec
ADAMEC, Vladimír - ROUBAL, Radek: Magas-Tátra. Turistavezető. [The High Tatras. Tourist guide] Fordította Jolana Protičová. Bratislava, 1978.
Arany János
ARANY János összes költeményei [Collected poems of János Arany]. 3. kötet 213-245. Budapest, Szépirodalmi, 1962.
Architektúra
Architektúra na Slovensku do polovice XIX storočia [Architecture in Slovakia up to the middle of the 19th century]. Bratislava, 1958.
Árva 1857
L
y F.: Árvai vár [Árva castle] = Vasárnapi Ujság 1857. 39. sz.
Árva 1866 Bal Jeromos Balázs Ballagi Banczik Benczur 1846 Benczur 1847 Besztercebánya 1857 Besztercebánya 1862 Bolgár Budatin Császár Csicsva Demkó Dénes Ferenc Divald 1903 Divald 1905 Divald Dobsina 1866 Dobsina 1873 Egervári Eisele Encyklopédia Slovenska Engel Eperjes Ernst Teréz Ernyey Ethey Fekete Nagy Felka Fényes Elek Füzér 1862 Füzér 1868 Gerő Gömör-Kishont Gretzmacher György Aladár Halas-tó Haury Hazslinszky Rezső Hazslinszky Tamás Heksch 1881 Heksch 1884 Heksch 1885 Helységnévtár 1873 Hodinka Horváth Igló 1909 Illava Ipolyi Iványi Izakovičová Jancsik Janiss Jurkovich 1902 Jurkovich 1906 Jurkovich 1929 Kelecsényi Keller Kerekes Késmárk Kiss Lajos Kollár Komarnicki Komócsy Konkoly Kósa Krasznahorka 1839 Krasznahorka 1857 Krickel Kristó Kubinyi 1890 Kubinyi 1891 Lazarek Lehoczky Lenkei Lietava 1858 Likava Lomnici-csúcs Lovcsányi Lőcse 1858 Lőcse 1873 Luppa Lux Malonyai Marosi Matavovszky Matolay Mednyánszky 1829 Mednyánszky 1844 Mednyánszky 1981 Mednyánszky 1983 Mihalik Mikszáth Mikulik Münnich 1895 Münnich 1896 Myskovszky 1865 Myskovszky 1869 Myskovszky 1870 Myskovszky 1873 Nagy Iván Nagymihály Novák O.-M.M. XV. O.-M.M. XVI. O.-M.M. XVIII. Paska Pázmány Pechány Petőfi 1956a Petőfi 1956b Petőfi 1976 Pieninek Pitkó Podhraczky Pongrácz Posewitz Pulszky Rácz Rados Radványi Raisz Rajecfürdő Raysz Réz László Romhányi Rózsa Rozsnyó 1864 Rozsnyó 1868a Rozsnyó 1868b Rupp Ruomberok Starek Sthymmel Stráovské vrchy Súpis imko Szabó Károly Székány Szentek élete Szepesi Szepesvár 1859 Szepesváralja 1864 Szepesváralja 1868 Szinnyei Szombathelyi Szombathy 1979 Szombathy 1986 Szontagh 1864 Szontagh 1866 Szontagh 1888 Sztracenai-völgy 1866 Sztracenai-völgy 1878 Sztrecsény 1857 Sztrecsény 1858a Sztrecsény 1858b Szutórisz Takács Teschler 1906 Teschler 1918 Thaly Torna Törs Trencsén Trencsénteplic Vágtapolca 1858 Vertler Vysoké Tatry 1958 Vysoké Tatry 1976 Weber Zemplén Zólyomlipcse Zombory 1858 Zombory 1859 Zombory 1860 Zombory 1865 Zsolna 1857
Árva vára [Árva castle] = Vasárnapi Ujság 1866. 13. sz.
BAL Jeromos: Szepesvára története [The history of Szepesvár castle]. Lőcse, 1914. [Szepesmegyei Történelmi Társulat évkönyve 13.]
BALÁZS Mihály: Krasznahorka várának története és kalauza a vár látogatói számára [The history of Krasznahorka castle and a guide for visitors]. Rozsnyó, 1928.
BALLAGI Aladár: Thurzó-féle műemlékek Lőcsén [Monuments in Lőcse related to the Thurzó family] = Vasárnapi Ujság 1880. 1. sz.
BANCZIK Samu: Késmárk és vidéke. Idegenek, turisták s a nagyközönség tájékoztató kalauza. [Késmárk and environs. Information guide for foreigners, tourists and the public] Igló, [1910 után].
BENCZÚR Miklós: Galgócz = Honderű 1846. I. 16.
BENCZUR Miklós: Sárospatak = Honderű 1847. I. 1.
Beszterczebánya = Vasárnapi Ujság 1857. 24. sz.
Magyarországi és erdélyi bányahelyek 4. Beszterczebánya [Mines and mining towns in Hungary and Transylvania 4. Besztercebánya] = Vasárnapi Ujság 1862. 38. sz.
BOLGÁR Emil: A Vág-folyó [River Vág] = Vasárnapi Ujság 1863. 20. sz.
Vágvölgyi: Budetini várromok [The ruins of Budatin castle] = Vasárnapi Ujság 1878. 22. sz.
CSÁSZÁR Ferenc: Vágvölgyi hét tájkép [Seven landscapes from the Vág valley]. Természet után rajzolva 1845-ben. Magyarázó szöveggel kisérve Császár Ferencz által. Pest, 1855.
Z. G.: A csicsvai váromladék (Zemplénmegyében) [The ruins of Csicsva castle in Zemplén County] = Vasárnapi Ujság 1862. 52. sz.
DEMKÓ Kálmán: Lőcse műtörténeti leírása [The art historic description of Lőcse]. Budapest (?), 1896.
DÉNES Ferenc: A művészet és művelődés lelhelyei Szepes megyében [Places of art and culture in Szepes County]. Lőcse, 1900. (Klny. a lőcsei királyi katholikus Főgymnasium 1899-1900. évi értesítőjéből)
DIVALD Kornél: A sárospataki vár [The castle in Sárospatak]. Budapest, 1903.
Szepesvármegye művészeti emlékei [Art monuments in Szepes County]. Szerk. Vajdovszky János. 1. r. Divald Kornél: Építészeti emlékek [Monuments of architecture]. Budapest, 1905.
DIVALD Kornél: Felvidéki séták [Walks in Upper Hungary]. 3. kiad. Budapest, é.n.
Dobsina = Vasárnapi Ujság 1866. 31. sz.
A dobsinai jégbarlang, Krenner József nyomán [The Dobsina ice-cave, after József Krenner] = Vasárnapi Ujság 1873. 38. sz.
EGERVÁRI [Potemkin] Ödön: Sáros vármegye leírása statistikai, földrajzi, okirati és történelmi tekintetben [Statistical, geographical, documentary and historical description of Sáros County]. Pest, 1863.
EISELE Gusztáv (szerk.): Gömör és Borsod vármegyék bányászati és kohászati monografiája. I. rész: Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyék bányászati monografiája. [Monography of mining and metallurgy in Counties Gömör and Borsod. Part 1. Monography of mining in Counties Gömör and Kishont united by law] Selmecbánya, 1907.
Encyklopédia Slovenska. 1-6. Bratislava, 1977-1982.
ENGEL Pál: Magyarország világi archontológiája, 1301-1457 [Secular archontology of Hungary, 1301-1457]. 1-2. köt. Budapest, 1996. [História könyvtár. Kronológiák, adattárak 5. Szerk. Glatz Ferenc]
G.: Az eperjesi kollegium kétszázados örömünnepe [The twohundred years jubilee of the College in Eperjes] = Vasárnapi Ujság 1867. 38. sz.
ERNST Teréz: Adalékok a galgóci tót nyelvjáráshoz és Galgóc település történetéhez [Contributions to the Slovak dialect in Galgóc and to the history of the settlement]. Bölcsészdoktori értekezés. Budapest, 1931.
ERNYEY József: Oroszlánkő vára és urai [Oroszlánkő castle and its owners] = Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik
évfordulója ünnepére. Budapest, 1917. 109-137.
ETHEY Gyula: Vágujhely története és a szomszédos várak [History of Vágújhely and the neighbouring castles]. Nyitra, 1926.
FEKETE NAGY Antal: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. IV. Trencsén vármegye. [Historical geography of Hungary in the age of the Hunyadis. 4. Trencsén County] Budapest, 1941.
A felkai völgyben [In the Felka valley] = Vasárnapi Ujság 1879. 32. sz.
FÉNYES Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leiratik [Geographical dictionary of Hungary, describing all towns, villages and farmsteads in detail in alphabetical order]. I-IV. Pest, 1851.
A füzéri vár romjai [The ruins of Füzér castle] = Az Ország Tükre 1862. 28. sz.
N-u.: Füzér vára [Füzér castle] = Vasárnapi Ujság 1868. 46. sz.
Ostromverte várak [Siege-battered castles]. Szerkesztette Gerő László. Corvina, Budapest, 1969.
Gömör-Kishont vármegye [Gömör-Kishont County]. Budapest, 1903. [Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu] [Counties and towns of Hungary]
GRETZMACHER, Julius: Die Kunst der Zipser Deutschen. Käsmark, Wien, 1992.
GYÖRGY Aladár: Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben [Public and private libraries in Hungary in 1885]. Budapest, 1886.
K. T.: Kirándulás a Halastóhoz és a Tengerszemhez a szepesi Kárpátokban [Excursion to tarns Halas-tó and Tengerszem in the Zipser Carpathians] = Vasárnapi Ujság 1863. 35. sz.
HAURY István: Rózsahegy települési és gazdasági földrajza [Urban and economic geography of Rózsahegy]. Budapest, 1912.
HAZSLINSZKY Rezső: Kalauz Rozsnyó és vidéke számára [Guide to Rozsnyó and environs]. Rozsnyó, 1910.
HAZSLINSZKY Tamás: Kis-Fátra. Túrakalauz. [Malá Fatra. Hikers' guide] Budapest, 1990.
HEKSCH Sándor: Tátra-Füred (Schmeks) éghajlati gyógyhely és vízgyógyintézet. - Tátra-Füred (Schmeks) klimatischer Kurort und Wasserheilanstalt. Wien, Pest, Leipzig, 1881.
HEKSCH Sándor: A trencséntepliczi fürdő leírása [Description of the spa in Trencsénteplic]. Pozsony, 1884.
HEKSCH, Alexander: Illustrirter Führer durch Pressburg und seine Umgebungen, das Waagthal und die Kleinen Karpathen. Wien u. Pressburg, 1885. [Heksch's Illustrirte Führer Nr. VIII.]
A Magyar Korona országainak helységnévtára 1873 [Gazetteer 1873 of the Lands of the Hungarian Crown]. Szerkesztését vezette és kiadja az Országos Magyar Királyi Statistikai Hivatal. Budapest, 1873.
HODINKA Antal: Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez [Contributions to the history of Ungvár castle and its estate and of town Ungvár]. Ungvár, 1917.
HORVÁTH Hilda: Régvolt magyar kastélyok [Hungarian castles of yore]. Budapest, 1998.
Igló könyve [The book of Igló]. A Szepesi Lapok huszonöt éves fennállásának emlékére. Kiadta Telléry Gyula. Igló, 1909.
Az illavai fegyintézet [The prison in Illava] = Hazánk s a Külföld 1869. 9. sz.
IPOLYI Arnold: Besztercebánya városa műveltségtörténeti vázlata [Outlines of the cultural history of Besztercebánya] = Századok 1874. 525-552. 597-647. 671-708.
IVÁNYI Béla: Eperjes szabad királyi város műtörténeti adatai. 1. Középkori festők. 2. Középkori kőfaragók és szobrászok. [Art historic data of royal free borough Eperjes. 1. Medieval painters. 2. Medieval stonecutters and sculptors] Budapest, 1917-1918.
IZAKOVIČOVÁ, Mária - KRIANOVÁ, Eva - FIALA, Andrej: Slovenské hrady a katiele [Castles and mansions in Slovakia]. Bratislava, 1969.
JANCSIK Ede: Pesttől a középponti Kárpátok felé és vissza [From Pest to the Central Carpathians and back] = Vasárnapi Ujság 1861.36-44. sz.
JANISS János: Trencsén vármegyéről és különösen ezen vármegyének három régi: Trencin, Beczko s Vág-Besztercze várairól [Upon Trencsén County and three old castles of this County in particular: Trencsén, Beckó and Vágbeszterce] = Tudományos Gyűjtemény 1823. I. 11-24.
JURKOVICH Emil: Beszterczebánya és vidékének kalauza [Guide to Besztercebánya and environs]. Beszterczebánya, [1902.]
JURKOVICH Emil: Besztercebánya múltjából [From the past of Besztercebánya]. Tárcagyűjtemény. Besztercebánya, 1906.
JURKOVICH Emil: Zólyomlipcse várának és uradalmának története [The history of Zólyomlipcse castle and its estate]. Pécs, 1929.
KELECSÉNYI József: Lehel tornya Galgóczon [Lehel's tower in Galgóc] = Magyar Akademiai Értesítő 1847. 89.
KELLER Lajos: Trencsén (1 tervrajzzal és 6 metszettel). Zsolna, 1913.
KEREKES, Johann: Die siebzehn Schlösser des Trenchiner Comitats. Közreadja Kampis Antal. Klny. a Művészettörténeti tanulmányok 10. kötetéből. Budapest, é.n.
Kézsmárk = Vasárnapi Ujság 1861. 40. sz.
KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára [Etymological dictionary of geographical names]. 4. bőv. és jav. kiadás. Budapest, 1988.
KOLLÁR, Daniel - LACIKA, Ján - MALARZ, Roman: A szlovák és a lengyel Tátra [The Slovakian and the Polish Tatras]. Ford. Vércse Miklós. (Bratislava, 1998.)
KOMARNICKI Gyula: A Magas-Tátra hegyvilága. [Hegymászó és turistakalauz]. [The mountains of the High Tatras. Mountaineers' and hikers' guide] 2. jav. kiad. (Szerk. átdolg. és kieg. Bucsek Henrik). 1-7. k. Budapest, 1985.
KOMÓCSY Lajos: Ungvár = Vasárnapi Ujság 1867. 52. sz.
KONKOLY Miklós: A Vág vizén [On the river Vág] = Fővárosi Lapok 1876. 194. sz.
KÓSA Sándor: Látogatás az "erdei lak"-nál Eperjesen [Visit at the forest-dweller near Eperjes]. (Emlékezésül Petőfi, Kerényi és Tompa költői versenyére) = Vasárnapi Ujság 1862. 42. sz.
Krasznahorka = Regélő 1839. 28-33. sz.
Krasznahorka = Vasárnapi Ujság 1857. 8. sz.
KRICKEL, Adalbert, Joseph: Wanderung von Wien über Preßburg und Tyrnau in die Bergstädte
und ... in die Turotz und das Waagthal. Wien, 1831.
Korai magyar történeti lexikon [Encyclopedia of early Hungarian history]. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest, 1994.
KUBINYI Miklós, ifj.: Árva vára. Történelmi tanulmány. [Árva castle. A historical study] Budapest, 1890.
KUBINYI Miklós, ifj.: Árva megye [Árva County]. Budapest, 1891.
LAZAREK, Marianna - LAZAREK, Roman: Krakkó és a Lengyel-Tátra [Cracow and the Polish Tatras]. Budapest, é.n. [Panoráma külföldi útikönyvek]
LEHOCZKY Tivadar: Torna vára és a Bebek-nemzetség [Torna castle and the Bebek clan] = Vasárnapi Ujság 1862. 25. sz.
LENKEI Dezső: A Magas-Tátra tavai hegy- és vízrajzi szempontból [The tarns of the High Tatras from orographic and hydrographic points of view]. Budapest, 1918.
Ljetava = Vasárnapi Ujság 1858. 33. sz.
F. E.: A likavai várrom és a rózsahegyi várkastély (Liptómegyében) [The riuns of Likava castle and the castle in Rózsahegy in Liptó County] = Vasárnapi Ujság 1867. 31. sz.
A lomniczi csúcs megmászása [Climbing the Lomnic peak] = Vasárnapi Ujság 1864. 47-48. sz.
LOVCSÁNYI Gyula: A Vág és vidéke [The Vág and its region]. Budapest, 1881.
Lőcse = Vasárnapi Ujság 1858. 27. sz.
N-u.: A lőcsei városház [The town hall in Lőcse] = Vasárnapi Ujság 1873. 2. sz.
LUPPA Péter: A regényes Vágvölgy Galgócztól fölfelé Tepliczig [Upstream the romantic Vág valley from Galgóc to Teplic] = Vasárnapi Ujság 1859. 29-32. sz.
LUX Gyula: Dobsina településének és birtoklásának története [The history of settlement and ownership of Dobsina]. Budapest, 1934.
MALONYAI Dezső: Mednyánszky [László]. Budapest, 1905. [Művészeti könyvtár]
Magyarországi művészet 1300-1470 [Arts in Hungary 1300-1470]. I-II. k. Szerk. Marosi Ernő. Budapest, 1987.
MATAVOVSZKY Béla: Emlékkönyv a breznóbányai állami elemi iskola uj épületének felavatása alkalmából [Memorial book on the occasion of opening the new building of the state primary school in Breznóbánya]. Besztercebánya, 1910.
MATOLAY Viktor: A homonnai kastély [The mansion in Homonna] = Vasárnapi Ujság 1861. 35. sz.
MEDNYÁNSZKY, Aloyz: Erzählungen, Sagen und Legenden aus Ungarns Vorzeit. Pesth, 1829.
MEDNYÁNSZKY, Alois: Malerische Reise auf dem Waagflusse in Ungarn. Zweite vermehrte und verbesserte Ausgabe. Pesth, 1844.
MEDNYÁNSZKY Alajos: Festői utazás a Vág folyón, Magyarországon (1825). [Pictorial journey on the Vág, in Hungary 1825] Ford. Soltész Gáspár. Budapest, 1981.
MEDNYÁNSZKY Alajos: Regék és mondák [Tales and myths]. Ford. Soltész Gáspár. Budapest, 1983.
MIHALIK József: A csorbai tó [The Csorba lake]. Liptószentmiklós, 1885.
MIKSZÁTH Kálmán: Beszterce ostroma [The siege of Beszterce]. Budapest, 1957. [Mikszáth Kálmán összes művei 6.]
MIKULIK József: A bánya- és vasipar története Dobsinán [The history of mining and iron industry in Dobsina]. Budapest, 1880.
MÜNNICH Sándor: A Szepesség őskora [The prehistory of the Zips Region]. Lőcse, 1895. [A Szepesmegyei Történelmi Társulat milleniumi kiadványai I. Szerk. Demkó Kálmán].
MÜNNICH Sándor: Igló királyi korona- és bányaváros története [History of royal crown and mining town Igló]. Budapest, 1896.
MYSKOVSZKY Viktor: A lőcsei r.(ómai) kath.(olikus) templom [The Roman Catholic church in Lőcse] = Vasárnapi Ujság 1865. 16. sz
MYSKOVSZKY Viktor: A beszterczebányai vár [The castle in Besztercebánya] = Vasárnapi Ujság 1869. 31. sz.
MYSKOVSZKY Viktor: Hazánk egy néhány középkori műemléke III. A késmárki római katholikus templom [Some medieval monuments of our country 3. The Roman Catholic church in Késmárk] = Hazánk s a Külföld 1870. 21. sz.
MISKOVSZKY Viktor: Honi erődeink ismertetéséhez. A tornai vár és annak alaprajza [Describing the fortresses of our country. The Torna castle and its plan] = Archeologiai Közlemények IX. 1873-74. 1. füzet 26-29.
NAGY Iván: Történeti népregék VIII. A szerelmesek kutja [Historical folk tales 8. The lovers' well] = Divatcsarnok 1854. 35. sz. 808-809.
A nagymihályi kastély és uradalom [The mansion and estate in Nagymihály] = Vasárnapi Ujság 1860. 12. sz.
NOVÁK Dániel: Hricsó várlak [Hricsó castle] = Hasznos Mulatságok 1837. II. 28-29. sz.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XV. Magyarország V. Felső-Magyarország (I. rész). [The Austro-Hungarian Monarchy in words and pictures. 15. Hungary 5. Upper Hungary Part 1.] Budapest, 1898.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XVI. Galiczia. [The Austro-Hungarian Monarchy in words and pictures. 16. Galicia] Budapest, 1898.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XVIII. Magyarország VI. Felső-Magyarország (II. rész). [The Austro-Hungarian Monarchy in words and pictures. 18. Hungary 6. Upper Hungary Part 2.] Budapest, 1900.
PASKA István: A zsolnai plébániatemplom egykor és most [The parish church in Zsolna then and now]. Zsolna, 1890.
PÁZMÁNY Lajos (szerk): Vágvölgyi kalauz [Guide to the Vág valley]. Trencsén, 1914.
PECHÁNY Adolf: Kalauz a Vágvölgyében [Guide to the Vág valley]. Képes kiadás. Budapest, 1888.
PETŐFI Sándor: Uti jegyzetek [Travel records]. = Petőfi Sándor összes művei V. 17-35. Budapest, Akad. Kiad. 1956.
PETŐFI Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez [Letters from a journey to Frigyes Kerényi]. XII. levél. Ungvár, 1847. júl. 11. = Petőfi Sándor összes művei V. 67. Budapest, Akad. Kiad. 1956.
PETŐFI Sándor összes versei [Collected poems of Sándor Petőfi]. Budapest, Szépirodalmi, 1976.
Részlet a Pienini hegységből, a Dunajecz folyó partjain [A section from the Pieniny Mountains, on the banks of Dunajec] = Vasárnapi Ujság 1872. 29. sz.
PITKÓ János: Szepesváralja ipartörténete a céhintézmény korában [The history of industry in Szepesváralja in the age of the guild system]. Lőcse, 1913. [Művelődéstörténeti Értekezések 69.]
PODHRACZKY József: Trencsén városában XVI. században virágzott katholikus tanodáról [On the Catholic School that flourished in the town Trencsén in the 16th century] = Magyar Akadémiai Értesítő 1853. 140-141.
Pongrácz István grófról [On Count István Pongrácz] = Vasárnapi Ujság 1896. 5-6. sz.
POSEWITZ Tivadar: A Szepesség. Utazási kézikönyv II. A Szepesi Középhegység. [The Zips. Travel guide 2. The Central Zips Mountains] Budapest, 1909.
PULSZKY Ágoston: Az eperjesi kollegium [The College in Eperjes] = Vasárnapi Ujság 1867. 7. sz.
RÁCZ Lajos: Comenius Sárospatakon [Comenius at Sárospatak]. Budapest, 1931.
RADOS Jenő: Magyar kastélyok [Mansions in Hungary]. [Budapest, 1931.]
RADVÁNYI Miklós: Zsolna szabadalmas város. Jogtörténeti ismertetés. [Privileged town Zsolna. A legal historic treatment] Zsolna, 1911.
RAISZ Miksa: Vándorlások Szepesmegyében. (A Dunajecz és Poprád völgyei) [Ramblings in Szepes County. The Dunajec and the Poprad valleys] = Vasárnapi Ujság 1860. 1-6. sz.
Rajecz-Teplicz Magyarország egyedüli meleg timsófürdője [Rajec-Teplic, the only spa in Hungary with hot alum bath]. Budapest, 1889.
RAYSZ, Cornel: Bad Rajeczfürdő in den Hohen Karpathen. Budapest, é.n. [Balneologische Bibliothek Nr. 105]
RÉZ László: A Drugethek és Homonna reformátiója [The Drugeth family and the Reformation in Homonna]. Sátoralja-Újhely, 1899.
ROMHÁNYI Sándor: Kárpáti tájak. Utirajz. [Carpathian landscapes. Travel book] Budapest, 1903.
RÓZSA Géza: Zsolna. Zsolna, 1914. [Trencsén vármegyei könyvtár 2.]
U.: Rozsnyó (Gömörmegyében) = Vasárnapi Ujság 1864. 26. sz.
Rozsnyó = Vasárnapi Ujság 1868. 6. sz.
A rozsnyói bőrgyár [The tannery in Rozsnyó] = Vasárnapi Ujság 1868. 41. sz.
RUPP Jakab: Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézményekre
[The topographic history of Hungary with special emphasis on ecclesiastic institutions
] Pest, 1870.
Ruomberok a okolie. Súbor turistických máp. [Ruomberok and environs. Tourist maps] 2. vydanie. 1 : 100 000. Ústredná správa geodézie a kartografie, Bratislava, 1975, (C) 1973.
STAREK, Ludwig: Der Wegweiser in der Trentschiner Burg-Ruine und Umrisse der Geschichte der königlichen Freistadt und Burg Trentschin. Pressburg, 1852.
STHYMMEL Soma, ifj.: Bicsei vár [The castle in Biccse] = Regélő 1840. 15. sz. 113-115.
Stráovské vrchy. Letná turistická mapa. [The mountains Stráovské vrchy. Summer tourist map] 3. vydanie. 1 : 100 000. Slovenská kartografia, Bratislava, 1975, (C) 1973.
Súpis pamiatok na Slovensku I [Art monuments in Slovakia 1.]. Bratislava, 1967.
IMKO, Joo: Magas-Tátra. Útikalauz. [The High Tatras. Tourist guide] 2. javított és bővített kiadás. Fordította Joó Kálmán et al. Budapest, 1965.
SZABÓ Károly: A Magyar Történelmi Társulat zemplén-ungi kirándulása 1871-ben. V. A homonna-sztárai bizottság jelentése [The excursion of the Hungarian Historical Society in Zemplén and Ung in 1871. Section 5. The report of the Commission of Homonna and Sztára] = Századok 1871. 672-685.
SZÉKÁNY Béla: A Szentiványi Csorba-tó [The Csorba lake of Szentivány]. Klny. a Földrajzi Közlemények 1918. 3. füzetéből. Budapest, 1918.
A szentek élete [Lives of Saints]. Szerk. Diós István. 3. jav. kiadás. Budapest, 1990.
SZEPESI N. Vilmos: Az ősi Szepesség [The old Zips]. Budapest, (1943.)
K
ly J
s: Szepesvár vára [Szepesvár castle] = Vasárnapi Ujság 1859. 19. sz.
M. Gy.: Szepesváralja. Képpel. = Vasárnapi Ujság 1864. 3. sz.
Szepes-Váralja = Vasárnapi Ujság 1868. 10. sz.
SZINNYEI József: A sárospataki főiskolai könyvtár története [History of the College Library in Sárospatak]. Debrecen, 1884.
SZOMBATHELYI István: A Szombathelyi család Beczkó rövid történetével [The Szombathelyi family and the short history of Beckó]. Budapest, 1892.
SZOMBATHY Viktor: Száll a rege várról várra. Szlovákiai vármondák [Myths from castle to castle. Tales of castles in Slovakia]. (Bratislava, 1979.)
SZOMBATHY Viktor: Szlovákiai utazások [Travels in Slovakia]. Negyedik, javított kiadás. Budapest, 1986. [Panoráma "mini" útikönyvek]
SZONTAGH Miklós: Kirándulás a Krivánra [Excursion to the Kriváň] = Vasárnapi Ujság 1864. 39. sz.
SZONTAGH Miklós: Lednicz vára [Lednic castle] = Vasárnapi Ujság 1866. 31. sz.
SZONTAGH Miklós: Képes kalauz a tátraalji fürdőkbe és a Magas-Tátra hegyvidékére [Illustrated guide to the Sub-Tatran baths and the High Tatra Mountains]. 2. kiad. Igló, 1888.
A sztraczenai völgy Gömörben [The Sztracena valley in Gömör County] = Vasárnapi Ujság 1866. 12. sz.
A sztraczenai völgy és a dobsinai jégbarlang [The Sztracena valley and the ice-cave in Dobsina] (dr. Pelech János ismertető tanulmánya nyomán) = Vasárnapi Ujság 1878. 26. sz.
Sztrecsén váromladéka [The ruins of Sztrecsnó castle] = Magyarhoni Természetbarát I. 1857. 119, 135. - II. 1858. 135.
Sztrecsnói völgy [The Sztrecsnó valley] = Vasárnapi Ujság 1858. 34. sz.
Sztrecsnói vár [The Sztrecsnó castle] = Vasárnapi Ujság 1858. 35. sz.
SZUTÓRISZ Frigyes: Eperjesi turista-kalauz [Tourist guide to Eperjes]. Eperjes, 1910.
TAKÁCS Marianna, H.: Magyarországi udvarházak és kastélyok (XVI-XVII. század). [Manor houses and mansions in Hungary, 16th - 17th c.] Budapest, 1970.
TESCHLER Béla: Liptóújvár története [The history of Liptóújvár]. Liptószentmiklós, 1906.
TESCHLER Béla: Visszapillantás a lykavai m.(agyar) kir.(ályi) kincstári uradalom multjába [Looking back into the past of the Hungarian Crown domain of Likava]. Liptószentmiklós, 1918.
THALY Kálmán: Unghvár Bercsényi korában [Ungvár in Bercsényi's time] = Magyarország és a Nagyvilág 1867. 48. sz.
U.: A tornai kastély [The mansion in Torna] = Vasárnapi Ujság 1864. 13. sz.
TÖRS Kálmán: Kárpáti képek I-VIII. [Pictures from the Carpathian mountains 1-8.] = Vasárnapi Ujság 1878. 27-35. sz.
Trencsén vára [Trencsén castle] = Vasárnapi Ujság 1871. 8. sz.
Útmutató Trencsénteplicen és környékén [Guide to Trencsénteplic and environs]. Trencsén, 1907.
Teplicskai várkastély. Vágvölgyi képek IV. [The mansion in Vágtapolca. Pictures from the Vág valley 4.] = Vasárnapi Ujság 1858. 36. sz.
VERTLER Mátyás: Lakadalmi szokások a cs.(ászári) k.(irályi) favágóknál Breznó-Bánya vidékén [Bridal customs at the imperial and royal woodmen in the surroundings of Breznóbánya] = Vasárnapi Ujság 1858. 40. sz.
Vysoké Tatry. Súbor turistických máp. [The High Tatras. Tourist maps] 2. slov. vydanie. 1 : 75 000. Správa geodézie a kartografie na Slovensku, Bratislava, 1958.
Vysoké Tatry. Letná turistická mapa. [The High Tatras. Summer tourist map] 8. vydanie. 1 : 50 000. Slovenská kartografia, Bratislava, 1976, (C) 1971.
WEBER Samu: Kirándulás a Dunajecz völgyébe [Excursion in the Dunajec valley] = Turisták Lapja 1891. 124-135.
Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r.(endezett) t.(anácsú) város [Zemplén County and Sátoraljaújhely, a town with a regulated council]. Budapest, 1905. [Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu] [Counties and towns of Hungary]
K.: A zólyom-lipcsei vár [Zólyomlipcse castle] = Vasárnapi Ujság 1867. 44. sz.
ZOMBORY Gusztáv: Ungvár = Vasárnapi Ujság 1858. 48. sz.
ZOMBORY Gusztáv: Kézsmárk és a Tököli vár [Késmárk and the Thököly castle] = Vasárnapi Ujság 1859. 51. sz.
ZOMBORY Gusztáv: Sárospatak és régi vára [Sárospatak and its old castle] = Vasárnapi Ujság 1860. 23-24. sz.
ZOMBORY Gusztáv: Eperjes város jelene s multja [Past and present of the town Eperjes] = Vasárnapi Ujság 1865. 7-8. sz.
Zsolna város [Town Zsolna] = Vasárnapi Ujság 1857. 40. sz.