| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | V | W | Z |
Abaúj-Torna
Abaúj-Torna vármegye és Kassa [Komitat Abaúj-Torna und Kaschau]. Budapest, 1896. [Magyarország vármegyéi és városai I. köt. Szerk. Sziklay János és Borovszky Samu] [Komitate und Städte Ungarns Bd. I.]
Adamec
ADAMEC, Vladimír - ROUBAL, Radek: Magas-Tátra. Turistavezető. [Hohe Tatra. Touristenführer] Fordította Jolana Protičová. Bratislava, 1978.
Arany János
ARANY János összes költeményei [János Aranys sämtliche Dichtungen]. 3. kötet 213-245. Budapest, Szépirodalmi, 1962.
Architektúra
Architektúra na Slovensku do polovice XIX storočia [Architektur in der Slowakei bis zur Mitte des 19. Jh.]. Bratislava, 1958.
Árva 1857
L
y F.: Árvai vár [Burg Árva] = Vasárnapi Ujság 1857. 39. sz.
Árva 1866 Bal Jeromos Balázs Ballagi Banczik Benczur 1846 Benczur 1847 Besztercebánya 1857 Besztercebánya 1862 Bolgár Budatin Császár Csicsva Demkó Dénes Ferenc Divald 1903 Divald 1905 Divald Dobsina 1866 Dobsina 1873 Egervári Eisele Encyklopédia Slovenska Engel Eperjes Ernst Teréz Ernyey Ethey Fekete Nagy Felka Fényes Elek Füzér 1862 Füzér 1868 Gerő Gömör-Kishont Gretzmacher György Aladár Halas-tó Haury Hazslinszky Rezső Hazslinszky Tamás Heksch 1881 Heksch 1884 Heksch 1885 Helységnévtár 1873 Hodinka Horváth Igló 1909 Illava Ipolyi Iványi Izakovičová Jancsik Janiss Jurkovich 1902 Jurkovich 1906 Jurkovich 1929 Kelecsényi Keller Kerekes Késmárk Kiss Lajos Kollár Komarnicki Komócsy Konkoly Kósa Krasznahorka 1839 Krasznahorka 1857 Krickel Kristó Kubinyi 1890 Kubinyi 1891 Lazarek Lehoczky Lenkei Lietava 1858 Likava Lomnici-csúcs Lovcsányi Lőcse 1858 Lőcse 1873 Luppa Lux Malonyai Marosi Matavovszky Matolay Mednyánszky 1829 Mednyánszky 1844 Mednyánszky 1981 Mednyánszky 1983 Mihalik Mikszáth Mikulik Münnich 1895 Münnich 1896 Myskovszky 1865 Myskovszky 1869 Myskovszky 1870 Myskovszky 1873 Nagy Iván Nagymihály Novák O.-M.M. XV. O.-M.M. XVI. O.-M.M. XVIII. Paska Pázmány Pechány Petőfi 1956a Petőfi 1956b Petőfi 1976 Pieninek Pitkó Podhraczky Pongrácz Posewitz Pulszky Rácz Rados Radványi Raisz Rajecfürdő Raysz Réz László Romhányi Rózsa Rozsnyó 1864 Rozsnyó 1868a Rozsnyó 1868b Rupp Ruomberok Starek Sthymmel Stráovské vrchy Súpis imko Szabó Károly Székány Szentek élete Szepesi Szepesvár 1859 Szepesváralja 1864 Szepesváralja 1868 Szinnyei Szombathelyi Szombathy 1979 Szombathy 1986 Szontagh 1864 Szontagh 1866 Szontagh 1888 Sztracenai-völgy 1866 Sztracenai-völgy 1878 Sztrecsény 1857 Sztrecsény 1858a Sztrecsény 1858b Szutórisz Takács Teschler 1906 Teschler 1918 Thaly Torna Törs Trencsén Trencsénteplic Vágtapolca 1858 Vertler Vysoké Tatry 1958 Vysoké Tatry 1976 Weber Zemplén Zólyomlipcse Zombory 1858 Zombory 1859 Zombory 1860 Zombory 1865 Zsolna 1857
Árva vára [Burg Árva] = Vasárnapi Ujság 1866. 13. sz.
BAL Jeromos: Szepesvára története [Geschichte von Burg Szepesvár]. Lőcse, 1914. [Szepesmegyei Történelmi Társulat évkönyve 13.]
BALÁZS Mihály: Krasznahorka várának története és kalauza a vár látogatói számára [Geschichte der Burg Krasznahorka und Führer für Burgbesucher]. Rozsnyó, 1928.
BALLAGI Aladár: Thurzó-féle műemlékek Lőcsén [Thurzó-Denkmäler in Leutschau] = Vasárnapi Ujság 1880. 1. sz.
BANCZIK Samu: Késmárk és vidéke. Idegenek, turisták s a nagyközönség tájékoztató kalauza. [Käsmark und Umgebung. Führer zur Information der Fremden, Touristen und der Öffentlichkeit] Igló, [1910 után].
BENCZÚR Miklós: Galgócz = Honderű 1846. I. 16.
BENCZUR Miklós: Sárospatak = Honderű 1847. I. 1.
Beszterczebánya = Vasárnapi Ujság 1857. 24. sz.
Magyarországi és erdélyi bányahelyek 4. Beszterczebánya [Bergbauorte Ungarns und Siebenbürgens. 4. Neusohl] = Vasárnapi Ujság 1862. 38. sz.
BOLGÁR Emil: A Vág-folyó [Die Waag] = Vasárnapi Ujság 1863. 20. sz.
Vágvölgyi: Budetini várromok [Die Burgruinen von Budatin] = Vasárnapi Ujság 1878. 22. sz.
CSÁSZÁR Ferenc: Vágvölgyi hét tájkép [Sieben Landschaftsbilder des Waagtals]. Természet után rajzolva 1845-ben. Magyarázó szöveggel kisérve Császár Ferencz által. Pest, 1855.
Z. G.: A csicsvai váromladék (Zemplénmegyében) [Die Burgtrümmer von Csicsva (im Kom. Zemplén)] = Vasárnapi Ujság 1862. 52. sz.
DEMKÓ Kálmán: Lőcse műtörténeti leírása [Kunstgeschichtliche Beschreibung Leutschaus]. Budapest (?), 1896.
DÉNES Ferenc: A művészet és művelődés lelhelyei Szepes megyében [Die Kunst und Fundorte der Kultur im Kom. Szepes]. Lőcse, 1900. (Klny. a lőcsei királyi katholikus Főgymnasium 1899-1900. évi értesítőjéből)
DIVALD Kornél: A sárospataki vár [Die Burg von Sárospatak]. Budapest, 1903.
Szepesvármegye művészeti emlékei [Kunstdenkmäler im Kom. Szepes]. Szerk. Vajdovszky János. 1. r. Divald Kornél: Építészeti emlékek [Baudenkmäler]. Budapest, 1905.
DIVALD Kornél: Felvidéki séták [Spaziergänge in Oberungarn]. 3. kiad. Budapest, é.n.
Dobsina = Vasárnapi Ujság 1866. 31. sz.
A dobsinai jégbarlang, Krenner József nyomán [Die Eishöhle von Dobsina, nach József Krenner] = Vasárnapi Ujság 1873. 38. sz.
EGERVÁRI [Potemkin] Ödön: Sáros vármegye leírása statistikai, földrajzi, okirati és történelmi tekintetben [Beschreibung des Komitats Sáros aus statistischer, geographischer, urkundlicher und historischer Sicht]. Pest, 1863.
EISELE Gusztáv (szerk.): Gömör és Borsod vármegyék bányászati és kohászati monografiája. I. rész: Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyék bányászati monografiája. [Monographie des Berg- und Hüttenwesens der Komitate Gömör und Borsod. Teil I: Bergbaumonographie der gesetzlich vereinigten Komitate Gömör und Kishont] Selmecbánya, 1907.
Encyklopédia Slovenska. 1-6. Bratislava, 1977-1982.
ENGEL Pál: Magyarország világi archontológiája, 1301-1457 [Weltliche Archontologie Ungarns]. 1-2. köt. Budapest, 1996. [História könyvtár. Kronológiák, adattárak 5. Szerk. Glatz Ferenc]
G.: Az eperjesi kollegium kétszázados örömünnepe [Das zweihundertjährige Freudenfest des Preschauer Kollegiums] = Vasárnapi Ujság 1867. 38. sz.
ERNST Teréz: Adalékok a galgóci tót nyelvjáráshoz és Galgóc település történetéhez [Beiträge zum slowakischen Dialekt von Freistadtl und zur Geschichte der Siedlung Freistadtl]. Bölcsészdoktori értekezés. Budapest, 1931.
ERNYEY József: Oroszlánkő vára és urai [Die Burg Oroszlánkő und ihre Herren] = Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik
évfordulója ünnepére. Budapest, 1917. 109-137.
ETHEY Gyula: Vágujhely története és a szomszédos várak [Geschichte von Waagneustadtl und den benachbarten Burgen]. Nyitra, 1926.
FEKETE NAGY Antal: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. IV. Trencsén vármegye. [Historische Geographie Ungarns in der Zeit der Hunyadis. IV. Kom. Trencsén] Budapest, 1941.
A felkai völgyben [Im Felkatal] = Vasárnapi Ujság 1879. 32. sz.
FÉNYES Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leiratik [Geographisches Wörterbuch Ungarns, in dem alle Städte, Dörfer und Einödhöfe alphabetisch umständlich beschrieben sind]. I-IV. Pest, 1851.
A füzéri vár romjai [Die Ruinen der Burg Füzér] = Az Ország Tükre 1862. 28. sz.
N-u.: Füzér vára [Burg Füzér] = Vasárnapi Ujság 1868. 46. sz.
Ostromverte várak [Erstürmte Burgen.]. Szerkesztette Gerő László. Corvina, Budapest, 1969.
Gömör-Kishont vármegye [Komitat Gömör-Kishont]. Budapest, 1903. [Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu] [Komitate und Städte Ungarns]
GRETZMACHER, Julius: Die Kunst der Zipser Deutschen. Käsmark, Wien, 1992.
GYÖRGY Aladár: Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben [Ungarns öffentliche und Privatbibliotheken 1885]. Budapest, 1886.
K. T.: Kirándulás a Halastóhoz és a Tengerszemhez a szepesi Kárpátokban [Ausflug zum Fischsee und zum Meerauge in den Zipser Karpaten] = Vasárnapi Ujság 1863. 35. sz.
HAURY István: Rózsahegy települési és gazdasági földrajza [Siedlungs- und Wirtschaftsgeographie von Rosenberg]. Budapest, 1912.
HAZSLINSZKY Rezső: Kalauz Rozsnyó és vidéke számára [Führer für Rosenau und Umgebung]. Rozsnyó, 1910.
HAZSLINSZKY Tamás: Kis-Fátra. Túrakalauz. [Die Kleine Fatra. Turistenführer] Budapest, 1990.
HEKSCH Sándor: Tátra-Füred (Schmeks) éghajlati gyógyhely és vízgyógyintézet. - Tátra-Füred (Schmeks) klimatischer Kurort und Wasserheilanstalt. Wien, Pest, Leipzig, 1881.
HEKSCH Sándor: A trencséntepliczi fürdő leírása [Beschreibung von Bad Trentschinteplitz]. Pozsony, 1884.
HEKSCH, Alexander: Illustrirter Führer durch Pressburg und seine Umgebungen, das Waagthal und die Kleinen Karpathen. Wien u. Pressburg, 1885. [Heksch's Illustrirte Führer Nr. VIII.]
A Magyar Korona országainak helységnévtára 1873 [Ortsnamenverzeichnis der Länder der Ungarischen Krone 1873]. Szerkesztését vezette és kiadja az Országos Magyar Királyi Statistikai Hivatal. Budapest, 1873.
HODINKA Antal: Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez [Beiträge zur Geschichte der Burg Ungvár und ihrer Umgebung sowie der Stadt Ungvár]. Ungvár, 1917.
HORVÁTH Hilda: Régvolt magyar kastélyok [Einstige ungarische Schlösser]. Budapest, 1998.
Igló könyve [Das Buch von Neudorf]. A Szepesi Lapok huszonöt éves fennállásának emlékére. Kiadta Telléry Gyula. Igló, 1909.
Az illavai fegyintézet [Die Illauer Strafanstalt] = Hazánk s a Külföld 1869. 9. sz.
IPOLYI Arnold: Besztercebánya városa műveltségtörténeti vázlata [Kulturgeschichtliche Skizze der Stadt Neusohl] = Századok 1874. 525-552. 597-647. 671-708.
IVÁNYI Béla: Eperjes szabad királyi város műtörténeti adatai. 1. Középkori festők. 2. Középkori kőfaragók és szobrászok. [Kunstgeschichtliche Angaben der königlichen Freistadt Preschau. 1. Mittelalterliche Maler. 2. Mittelalterliche Steinmetzen und Bildhauer] Budapest, 1917-1918.
IZAKOVIČOVÁ, Mária - KRIANOVÁ, Eva - FIALA, Andrej: Slovenské hrady a katiele [Slowakische Burgen und Schlösser]. Bratislava, 1969.
JANCSIK Ede: Pesttől a középponti Kárpátok felé és vissza [Von Pest in die Zentralkarpaten und zurück] = Vasárnapi Ujság 1861.36-44. sz.
JANISS János: Trencsén vármegyéről és különösen ezen vármegyének három régi: Trencin, Beczko s Vág-Besztercze várairól [Über das Komitat Trencsén und besonders drei alte Burgen dieses Komitats: Trentschin, Beckó und Vág-Beszterce] = Tudományos Gyűjtemény 1823. I. 11-24.
JURKOVICH Emil: Beszterczebánya és vidékének kalauza [Führer von Neusohl und seiner Umgebung]. Beszterczebánya, [1902.]
JURKOVICH Emil: Besztercebánya múltjából [Aus Neusohls Vergangenheit]. Tárcagyűjtemény. Besztercebánya, 1906.
JURKOVICH Emil: Zólyomlipcse várának és uradalmának története [Geschichte der Burg und Herrschaft Liptsch]. Pécs, 1929.
KELECSÉNYI József: Lehel tornya Galgóczon [Der Lehel-Turm in Freistadtl] = Magyar Akademiai Értesítő 1847. 89.
KELLER Lajos: Trencsén (1 tervrajzzal és 6 metszettel). Zsolna, 1913.
KEREKES, Johann: Die siebzehn Schlösser des Trenchiner Comitats. Közreadja Kampis Antal. Klny. a Művészettörténeti tanulmányok 10. kötetéből. Budapest, é.n.
Kézsmárk = Vasárnapi Ujság 1861. 40. sz.
KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára [Etymologisches Wörterbuch geographischer Namen]. 4. bőv. és jav. kiadás. Budapest, 1988.
KOLLÁR, Daniel - LACIKA, Ján - MALARZ, Roman: A szlovák és a lengyel Tátra [Die slowakische und polnische Tatra]. Ford. Vércse Miklós. (Bratislava, 1998.)
KOMARNICKI Gyula: A Magas-Tátra hegyvilága. [Hegymászó és turistakalauz]. [Die Bergwelt der Hohen Tatra. (Bergsteiger- und Touristenführer)] 2. jav. kiad. (Szerk. átdolg. és kieg. Bucsek Henrik). 1-7. k. Budapest, 1985.
KOMÓCSY Lajos: Ungvár = Vasárnapi Ujság 1867. 52. sz.
KONKOLY Miklós: A Vág vizén [Auf den Wassern der Waag] = Fővárosi Lapok 1876. 194. sz.
KÓSA Sándor: Látogatás az "erdei lak"-nál Eperjesen [Besuch beim "Waldhaus" in Preschau]. (Emlékezésül Petőfi, Kerényi és Tompa költői versenyére) = Vasárnapi Ujság 1862. 42. sz.
Krasznahorka = Regélő 1839. 28-33. sz.
Krasznahorka = Vasárnapi Ujság 1857. 8. sz.
KRICKEL, Adalbert, Joseph: Wanderung von Wien über Preßburg und Tyrnau in die Bergstädte
und ... in die Turotz und das Waagthal. Wien, 1831.
Korai magyar történeti lexikon [Frühungarisches historisches Lexikon]. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest, 1994.
KUBINYI Miklós, ifj.: Árva vára. Történelmi tanulmány. [Burg Árva. Eine historische Studie] Budapest, 1890.
KUBINYI Miklós, ifj.: Árva megye [Komitat Árva]. Budapest, 1891.
LAZAREK, Marianna - LAZAREK, Roman: Krakkó és a Lengyel-Tátra [Krakau und die Polnische Tatra]. Budapest, é.n. [Panoráma külföldi útikönyvek]
LEHOCZKY Tivadar: Torna vára és a Bebek-nemzetség [Burg Tornau und das Geschlecht Bebek] = Vasárnapi Ujság 1862. 25. sz.
LENKEI Dezső: A Magas-Tátra tavai hegy- és vízrajzi szempontból [Die Seen der Hohen Tatra aus oro- und hydrographischer Sicht]. Budapest, 1918.
Ljetava = Vasárnapi Ujság 1858. 33. sz.
F. E.: A likavai várrom és a rózsahegyi várkastély (Liptómegyében) [Die Burgruine Likava und das Rosenberger Burgschloß (im Kom. Liptó)] = Vasárnapi Ujság 1867. 31. sz.
A lomniczi csúcs megmászása [Besteigung der Lomnitzer Spitze] = Vasárnapi Ujság 1864. 47-48. sz.
LOVCSÁNYI Gyula: A Vág és vidéke [Die Waag und ihr Umland]. Budapest, 1881.
Lőcse = Vasárnapi Ujság 1858. 27. sz.
N-u.: A lőcsei városház [Das Leutschauer Rathaus] = Vasárnapi Ujság 1873. 2. sz.
LUPPA Péter: A regényes Vágvölgy Galgócztól fölfelé Tepliczig [Das romantische Waagtal von Freistadtl aufwärts bis Teplitz] = Vasárnapi Ujság 1859. 29-32. sz.
LUX Gyula: Dobsina településének és birtoklásának története [Siedlungs- und Besitzgeschichte von Dobsina]. Budapest, 1934.
MALONYAI Dezső: Mednyánszky [László]. Budapest, 1905. [Művészeti könyvtár]
Magyarországi művészet 1300-1470 [Die Kunst Ungarns 1300-1470]. I-II. k. Szerk. Marosi Ernő. Budapest, 1987.
MATAVOVSZKY Béla: Emlékkönyv a breznóbányai állami elemi iskola uj épületének felavatása alkalmából [Gedenkbuch aus Anlaß der Einweihung des neuen Gebäudes der staatlichen Elemetarschule von Bries]. Besztercebánya, 1910.
MATOLAY Viktor: A homonnai kastély [Das Homenauer Schloß] = Vasárnapi Ujság 1861. 35. sz.
MEDNYÁNSZKY, Aloyz: Erzählungen, Sagen und Legenden aus Ungarns Vorzeit. Pesth, 1829.
MEDNYÁNSZKY, Alois: Malerische Reise auf dem Waagflusse in Ungarn. Zweite vermehrte und verbesserte Ausgabe. Pesth, 1844.
MEDNYÁNSZKY Alajos: Festői utazás a Vág folyón, Magyarországon (1825). [Malerische Reise auf der Waag, in Ungarn (1825)] Ford. Soltész Gáspár. Budapest, 1981.
MEDNYÁNSZKY Alajos: Regék és mondák [Sagen und Märchen]. Ford. Soltész Gáspár. Budapest, 1983.
MIHALIK József: A csorbai tó [Der Tschirmer See]. Liptószentmiklós, 1885.
MIKSZÁTH Kálmán: Beszterce ostroma [Die Belagerung von Bistritz]. Budapest, 1957. [Mikszáth Kálmán összes művei 6.]
MIKULIK József: A bánya- és vasipar története Dobsinán [Geschichte der Gruben- und Eisenindustrie in Dobsina]. Budapest, 1880.
MÜNNICH Sándor: A Szepesség őskora [Die Zips in der Urzeit]. Lőcse, 1895. [A Szepesmegyei Történelmi Társulat milleniumi kiadványai I. Szerk. Demkó Kálmán].
MÜNNICH Sándor: Igló királyi korona- és bányaváros története [Geschichte der königlichen Kron- und Bergstadt Neudorf]. Budapest, 1896.
MYSKOVSZKY Viktor: A lőcsei r.(ómai) kath.(olikus) templom [Die römisch-katholische Kirche in Leutschau] = Vasárnapi Ujság 1865. 16. sz
MYSKOVSZKY Viktor: A beszterczebányai vár [Die Neusohler Burg] = Vasárnapi Ujság 1869. 31. sz.
MYSKOVSZKY Viktor: Hazánk egy néhány középkori műemléke III. A késmárki római katholikus templom [Etliche mittelalterliche Baudenkmäler Ungarns III. Die römisch-katholische Kirche von Käsmark] = Hazánk s a Külföld 1870. 21. sz.
MISKOVSZKY Viktor: Honi erődeink ismertetéséhez. A tornai vár és annak alaprajza [Zur Bekanntmachung unserer heimischen Festungen. Die Tornauer Burg und ihr Grundriß] = Archeologiai Közlemények IX. 1873-74. 1. füzet 26-29.
NAGY Iván: Történeti népregék VIII. A szerelmesek kutja [Historische Volkssagen VIII. Der Brunnen der Verliebten] = Divatcsarnok 1854. 35. sz. 808-809.
A nagymihályi kastély és uradalom [Schloß und Herrschaft Großmichel] = Vasárnapi Ujság 1860. 12. sz.
NOVÁK Dániel: Hricsó várlak [Burg Hricsó] = Hasznos Mulatságok 1837. II. 28-29. sz.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XV. Magyarország V. Felső-Magyarország (I. rész). [Die Österreichisch-Ungarische Monarchie in Wort und Bild. XV. Ungarn. V. Oberungarn (Teil I)] Budapest, 1898.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XVI. Galiczia. [Die Österreichisch-Ungarische Monarchie in Wort und Bild. XVI. Galizien] Budapest, 1898.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XVIII. Magyarország VI. Felső-Magyarország (II. rész). [Die Österreichisch-Ungarische Monarchie in Wort und Bild. XVIII. Ungarn VI. Oberungarn (Teil II)] Budapest, 1900.
PASKA István: A zsolnai plébániatemplom egykor és most [Die Silleiner Pfarrkirche einst und jetzt]. Zsolna, 1890.
PÁZMÁNY Lajos (szerk): Vágvölgyi kalauz [Führer durch das Waagtal]. Trencsén, 1914.
PECHÁNY Adolf: Kalauz a Vágvölgyében [Führer im Waagtal]. Képes kiadás. Budapest, 1888.
PETŐFI Sándor: Uti jegyzetek [Reisenotizen]. = Petőfi Sándor összes művei V. 17-35. Budapest, Akad. Kiad. 1956.
PETŐFI Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez [Reisebriefe an Frigyes Kerényi]. XII. levél. Ungvár, 1847. júl. 11. = Petőfi Sándor összes művei V. 67. Budapest, Akad. Kiad. 1956.
PETŐFI Sándor összes versei [Sándor Petőfis gesammelte Gedichte]. Budapest, Szépirodalmi, 1976.
Részlet a Pienini hegységből, a Dunajecz folyó partjain [Detail aus den Pieninen, an den Ufern des Dunajec] = Vasárnapi Ujság 1872. 29. sz.
PITKÓ János: Szepesváralja ipartörténete a céhintézmény korában [Industriegeschichte von Kirchdorf in der Zeit des Zunftwesens]. Lőcse, 1913. [Művelődéstörténeti Értekezések 69.]
PODHRACZKY József: Trencsén városában XVI. században virágzott katholikus tanodáról [Über die im 16. Jahrhundert in der Stadt Trentschin blühende katholische Lehranstalt] = Magyar Akadémiai Értesítő 1853. 140-141.
Pongrácz István grófról [Über Graf István Pongrácz] = Vasárnapi Ujság 1896. 5-6. sz.
POSEWITZ Tivadar: A Szepesség. Utazási kézikönyv II. A Szepesi Középhegység. [Die Zips. Reisehandbuch II. Das Zipser Mittelgebirge] Budapest, 1909.
PULSZKY Ágoston: Az eperjesi kollegium [Das Preschauer Kollegium] = Vasárnapi Ujság 1867. 7. sz.
RÁCZ Lajos: Comenius Sárospatakon [Comenius in Sárospatak]. Budapest, 1931.
RADOS Jenő: Magyar kastélyok [Ungarische Schlösser]. [Budapest, 1931.]
RADVÁNYI Miklós: Zsolna szabadalmas város. Jogtörténeti ismertetés. [Die Freistadt Sillein. Rechtsgeschichtliche Mitteilung] Zsolna, 1911.
RAISZ Miksa: Vándorlások Szepesmegyében. (A Dunajecz és Poprád völgyei) [Wanderungen im Komitat Szepes. (Die Täler von Dunajec und Popper)] = Vasárnapi Ujság 1860. 1-6. sz.
Rajecz-Teplicz Magyarország egyedüli meleg timsófürdője [Rajecz-Teplicz, Ungarns einziges warmes Alaunbad]. Budapest, 1889.
RAYSZ, Cornel: Bad Rajeczfürdő in den Hohen Karpathen. Budapest, é.n. [Balneologische Bibliothek Nr. 105]
RÉZ László: A Drugethek és Homonna reformátiója [Die Drugeths und die Reformation Homenaus]. Sátoralja-Újhely, 1899.
ROMHÁNYI Sándor: Kárpáti tájak. Utirajz. [Karpatenlandschaften. Reisebeschreibung] Budapest, 1903.
RÓZSA Géza: Zsolna. Zsolna, 1914. [Trencsén vármegyei könyvtár 2.]
U.: Rozsnyó (Gömörmegyében) = Vasárnapi Ujság 1864. 26. sz.
Rozsnyó = Vasárnapi Ujság 1868. 6. sz.
A rozsnyói bőrgyár [Die Rosenauer Lederfabrik] = Vasárnapi Ujság 1868. 41. sz.
RUPP Jakab: Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézményekre
[Topographische Geschichte Ungarns mit besonderer Berücksichtigung der kirchlichen Institutionen] Pest, 1870.
Ruomberok a okolie. Súbor turistických máp. [Rosenberg und Umgebung. Touristenlandkarten] 2. vydanie. 1 : 100 000. Ústredná správa geodézie a kartografie, Bratislava, 1975, (C) 1973.
STAREK, Ludwig: Der Wegweiser in der Trentschiner Burg-Ruine und Umrisse der Geschichte der königlichen Freistadt und Burg Trentschin. Pressburg, 1852.
STHYMMEL Soma, ifj.: Bicsei vár [Burg Nagybiccse] = Regélő 1840. 15. sz. 113-115.
Stráovské vrchy. Letná turistická. [Sztrázsó-Berge. Sommer-Touristenkarte] 3. vydanie. 1 : 100 000. Slovenská kartografia, Bratislava, 1975, (C) 1973.
Súpis pamiatok na Slovensku I. [Liste der slowakischen Baudenkmäler I.] Bratislava, 1967.
IMKO, Joo: Magas-Tátra. Útikalauz. [Hohe Tatra. Reiseführer] 2. javított és bővített kiadás. Fordította Joó Kálmán et al. Budapest, 1965.
SZABÓ Károly: A Magyar Történelmi Társulat zemplén-ungi kirándulása 1871-ben. V. A homonna-sztárai bizottság jelentése [Der Ausflug der Ungarischen Historischen Gesellschaft 1871 nach Zemplén und Ung. 5. Bericht der Homenau-Sztára-Kommission] = Századok 1871. 672-685.
SZÉKÁNY Béla: A Szentiványi Csorba-tó [Der Tschirmer See von Szentiványi]. Klny. a Földrajzi Közlemények 1918. 3. füzetéből. Budapest, 1918.
A szentek élete [Heiligenvitae]. Szerk. Diós István. 3. jav. kiadás. Budapest, 1990.
SZEPESI N. Vilmos: Az ősi Szepesség [Die uralte Zips]. Budapest, (1943.)
K
ly J
s: Szepesvár vára [Zipser Burg] = Vasárnapi Ujság 1859. 19. sz.
M. Gy.: Szepesváralja. Képpel. [Kirchdorf. Mit einem Bild] = Vasárnapi Ujság 1864. 3. sz.
Szepes-Váralja [Kirchdorf] = Vasárnapi Ujság 1868. 10. sz.
SZINNYEI József: A sárospataki főiskolai könyvtár története [Geschichte der Hochschulbibliothek von Sárospatak]. Debrecen, 1884.
SZOMBATHELYI István: A Szombathelyi család Beczkó rövid történetével [Familie Szombathelyi mit der kurzen Geschichte von Beckó]. Budapest, 1892.
SZOMBATHY Viktor: Száll a rege várról várra. Szlovákiai vármondák. [Es schwingt sich die Sage von Burg zu Burg. Slowakische Burgsagen] (Bratislava, 1979.)
SZOMBATHY Viktor: Szlovákiai utazások [Reisen in der Slowakei]. Negyedik, javított kiadás. Budapest, 1986. [Panoráma "mini" útikönyvek]
SZONTAGH Miklós: Kirándulás a Krivánra [Ausflug auf den Krivan] = Vasárnapi Ujság 1864. 39. sz.
SZONTAGH Miklós: Lednicz vára [Burg Lednic] = Vasárnapi Ujság 1866. 31. sz.
SZONTAGH Miklós: Képes kalauz a tátraalji fürdőkbe és a Magas-Tátra hegyvidékére [Bebilderter Führer der Bäder am Fuße der Tatra und für die Bergwelt der Hohen Tatra]. 2. kiad. Igló, 1888.
A sztraczenai völgy Gömörben [Das Sztracena-Tal im Kom. Gömör] = Vasárnapi Ujság 1866. 12. sz.
A sztraczenai völgy és a dobsinai jégbarlang [Das Sztracena-Tal und die Eishöhle von Dobschau] (dr. Pelech János ismertető tanulmánya nyomán) = Vasárnapi Ujság 1878. 26. sz.
Sztrecsén váromladéka [Die Trümmer der Burg Sztrecsény] = Magyarhoni Természetbarát I. 1857. 119, 135. - II. 1858. 135.
Sztrecsnói völgy [Das Sztrecsnóer Tal] = Vasárnapi Ujság 1858. 34. sz.
Sztrecsnói vár [Burg Sztrecsnó] = Vasárnapi Ujság 1858. 35. sz.
SZUTÓRISZ Frigyes: Eperjesi turista-kalauz [Touristenführer von Preschau]. Eperjes, 1910.
TAKÁCS Marianna, H.: Magyarországi udvarházak és kastélyok (XVI-XVII. század). [Herrenhäuser und Schlösser in Ungarn (16.-17. Jh.)] Budapest, 1970.
TESCHLER Béla: Liptóújvár története [Geschichte von Liptóújvár]. Liptószentmiklós, 1906.
TESCHLER Béla: Visszapillantás a lykavai m.(agyar) kir.(ályi) kincstári uradalom multjába [Rückblick in die Vergangenheit der ungarisch königlichen Ärardomäne Likava]. Liptószentmiklós, 1918.
THALY Kálmán: Unghvár Bercsényi korában [Ungvár zur Zeit Bercsényis] = Magyarország és a Nagyvilág 1867. 48. sz.
U.: A tornai kastély [Schloß Tornau] = Vasárnapi Ujság 1864. 13. sz.
TÖRS Kálmán: Kárpáti képek I-VIII. [Karpatenbilder I-VIII]= Vasárnapi Ujság 1878. 27-35. sz.
Trencsén vára [Burg Trentschin] = Vasárnapi Ujság 1871. 8. sz.
Útmutató Trencsénteplicen és környékén [Wegweiser in Trentschinteplitz und Umgebung]. Trencsén, 1907.
Teplicskai várkastély. Vágvölgyi képek IV. [Burgschloß Teplicska. Waagtalbilder IV] = Vasárnapi Ujság 1858. 36. sz.
VERTLER Mátyás: Lakadalmi szokások a cs.(ászári) k.(irályi) favágóknál Breznó-Bánya vidékén [Hochzeitsbräuche bei den kaiserlich königlichen Holzfällern im Gebiet Bries] = Vasárnapi Ujság 1858. 40. sz.
Vysoké Tatry. Súbor turistických máp. [Hohe Tatra. Touristenkarten] 2. slov. vydanie. 1 : 75 000. Správa geodézie a kartografie na Slovensku, Bratislava, 1958.
Vysoké Tatry. Letná turistická mapa. [Hohe Tatra. Sommer-Touristenkarte] 8. vydanie. 1 : 50 000. Slovenská kartografia, Bratislava, 1976, (C) 1971.
WEBER Samu: Kirándulás a Dunajecz völgyébe [Ausflug ins Dunajec-Tal] = Turisták Lapja 1891. 124-135.
Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r.(endezett) t.(anácsú) város [Komitat Zemplén und Stadtgemeinde Sátoraljaújhely]. Budapest, 1905. [Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu] [Komitate und Städte Ungarns]
K.: A zólyom-lipcsei vár [Die Burg Liptsch] = Vasárnapi Ujság 1867. 44. sz.
ZOMBORY Gusztáv: Ungvár = Vasárnapi Ujság 1858. 48. sz.
ZOMBORY Gusztáv: Kézsmárk és a Tököli vár [Käsmark und die Tököli-Burg] = Vasárnapi Ujság 1859. 51. sz.
ZOMBORY Gusztáv: Sárospatak és régi vára [Sárospatak und seine alte Burg] = Vasárnapi Ujság 1860. 23-24. sz.
ZOMBORY Gusztáv: Eperjes város jelene s multja [Gegenwart und Vergangenheit der Stadt Preschau] = Vasárnapi Ujság 1865. 7-8. sz.
Zsolna város [Stadt Sillein] = Vasárnapi Ujság 1857. 40. sz.