Abaúj-Torna
Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Budapest, 1896. [Magyarország vármegyéi és városai I. köt. Szerk. Sziklay János és Borovszky Samu]

Adamec
ADAMEC, Vladimír - ROUBAL, Radek: Magas-Tátra. Turistavezető. Fordította Jolana Protičová. Bratislava, 1978.

Arany János
ARANY János összes költeményei. 3. kötet 213-245. Budapest, Szépirodalmi, 1962.

Architektúra
Architektúra na Slovensku do polovice XIX storočia. Bratislava, 1958.

Árva 1857
L…y F.: Árvai vár = Vasárnapi Ujság 1857. 39. sz.

Árva 1866
Árva vára = Vasárnapi Ujság 1866. 13. sz.

Bal Jeromos
BAL Jeromos: Szepesvára története. Lőcse, 1914. [Szepesmegyei Történelmi Társulat évkönyve 13.]

Balázs
BALÁZS Mihály: Krasznahorka várának története és kalauza a vár látogatói számára. Rozsnyó, 1928.

Ballagi
BALLAGI Aladár: Thurzó-féle műemlékek Lőcsén = Vasárnapi Ujság 1880. 1. sz.

Banczik
BANCZIK Samu: Késmárk és vidéke. Idegenek, turisták s a nagyközönség tájékoztató kalauza. Igló, [1910 után].

Benczur 1846
BENCZÚR Miklós: Galgócz = Honderű 1846. I. 16.

Benczur 1847
BENCZUR Miklós: Sárospatak = Honderű 1847. I. 1.

Besztercebánya 1857
Beszterczebánya = Vasárnapi Ujság 1857. 24. sz.

Besztercebánya 1862
Magyarországi és erdélyi bányahelyek 4. Beszterczebánya = Vasárnapi Ujság 1862. 38. sz.

Bolgár
BOLGÁR Emil: A Vág-folyó = Vasárnapi Ujság 1863. 20. sz.

Budatin
Vágvölgyi: Budetini várromok = Vasárnapi Ujság 1878. 22. sz.

Császár
CSÁSZÁR Ferenc: Vágvölgyi hét tájkép. Természet után rajzolva 1845-ben. Magyarázó szöveggel kisérve Császár Ferencz által. Pest, 1855.

Csicsva
Z. G.: A csicsvai váromladék (Zemplénmegyében) = Vasárnapi Ujság 1862. 52. sz.

Demkó
DEMKÓ Kálmán: Lőcse műtörténeti leírása. Budapest (?), 1896.

Dénes Ferenc
DÉNES Ferenc: A művészet és művelődés lelhelyei Szepes megyében. Lőcse, 1900. (Klny. a lőcsei királyi katholikus Főgymnasium 1899-1900. évi értesítőjéből)

Divald 1903
DIVALD Kornél: A sárospataki vár. Budapest, 1903.

Divald 1905
Szepesvármegye művészeti emlékei. Szerk. Vajdovszky János. 1. r. Divald Kornél: Építészeti emlékek. Budapest, 1905.

Divald
DIVALD Kornél: Felvidéki séták. 3. kiad. Budapest, é.n.

Dobsina 1866
Dobsina = Vasárnapi Ujság 1866. 31. sz.

Dobsina 1873
A dobsinai jégbarlang, Krenner József nyomán = Vasárnapi Ujság 1873. 38. sz.

Egervári
EGERVÁRI [Potemkin] Ödön: Sáros vármegye leírása statistikai, földrajzi, okirati és történelmi tekintetben. Pest, 1863.

Eisele
EISELE Gusztáv (szerk.): Gömör és Borsod vármegyék bányászati és kohászati monografiája. I. rész: Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyék bányászati monografiája. Selmecbánya, 1907.

Encyklopédia Slovenska
Encyklopédia Slovenska. 1-6. Bratislava, 1977-1982.

Engel
ENGEL Pál: Magyarország világi archontológiája, 1301-1457. 1-2. köt. Budapest, 1996. [História könyvtár. Kronológiák, adattárak 5. Szerk. Glatz Ferenc]

Eperjes
G.: Az eperjesi kollegium kétszázados örömünnepe = Vasárnapi Ujság 1867. 38. sz.

Ernst Teréz
ERNST Teréz: Adalékok a galgóci tót nyelvjáráshoz és Galgóc település történetéhez. Bölcsészdoktori értekezés. Budapest, 1931.

Ernyey
ERNYEY József: Oroszlánkő vára és urai = Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik … évfordulója ünnepére. Budapest, 1917. 109-137.

Ethey
ETHEY Gyula: Vágujhely története és a szomszédos várak. Nyitra, 1926.

Fekete Nagy
FEKETE NAGY Antal: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. IV. Trencsén vármegye. Budapest, 1941.

Felka
A felkai völgyben = Vasárnapi Ujság 1879. 32. sz.

Fényes Elek
FÉNYES Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leiratik. I-IV. Pest, 1851.

Füzér 1862
A füzéri vár romjai = Az Ország Tükre 1862. 28. sz.

Füzér 1868
N-u.: Füzér vára = Vasárnapi Ujság 1868. 46. sz.

Gerő
Ostromverte várak. Szerkesztette Gerő László. Corvina, Budapest, 1969.

Gömör-Kishont
Gömör-Kishont vármegye. Budapest, 1903. [Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu]

Gretzmacher
GRETZMACHER, Julius: Die Kunst der Zipser Deutschen. Käsmark, Wien, 1992.

György Aladár
GYÖRGY Aladár: Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. Budapest, 1886.

Halas-tó
K. T.: Kirándulás a Halastóhoz és a Tengerszemhez a szepesi Kárpátokban = Vasárnapi Ujság 1863. 35. sz.

Haury
HAURY István: Rózsahegy települési és gazdasági földrajza. Budapest, 1912.

Hazslinszky Rezső
HAZSLINSZKY Rezső: Kalauz Rozsnyó és vidéke számára. Rozsnyó, 1910.

Hazslinszky Tamás
HAZSLINSZKY Tamás: Kis-Fátra. Túrakalauz. Budapest, 1990.

Heksch 1881
HEKSCH Sándor: Tátra-Füred (Schmeks) éghajlati gyógyhely és vízgyógyintézet. – Tátra-Füred (Schmeks) klimatischer Kurort und Wasserheilanstalt. Wien, Pest, Leipzig, 1881.

Heksch 1884
HEKSCH Sándor: A trencséntepliczi fürdő leírása. Pozsony, 1884.

Heksch 1885
HEKSCH, Alexander: Illustrirter Führer durch Pressburg und seine Umgebungen, das Waagthal und die Kleinen Karpathen. Wien u. Pressburg, 1885. [Heksch's Illustrirte Führer Nr. VIII.]

Helységnévtár 1873
A Magyar Korona országainak helységnévtára 1873. Szerkesztését vezette és kiadja az Országos Magyar Királyi Statistikai Hivatal. Budapest, 1873.

Hodinka
HODINKA Antal: Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez. Ungvár, 1917.

Horváth
HORVÁTH Hilda: Régvolt magyar kastélyok. Budapest, 1998.

Igló 1909
Igló könyve. A Szepesi Lapok huszonöt éves fennállásának emlékére. Kiadta Telléry Gyula. Igló, 1909.

Illava
Az illavai fegyintézet = Hazánk s a Külföld 1869. 9. sz.

Ipolyi
IPOLYI Arnold: Besztercebánya városa műveltségtörténeti vázlata = Századok 1874. 525-552. 597-647. 671-708.

Iványi
IVÁNYI Béla: Eperjes szabad királyi város műtörténeti adatai. 1. Középkori festők. 2. Középkori kőfaragók és szobrászok. Budapest, 1917-1918.

Izakovičová
IZAKOVIČOVÁ, Mária - KRIŽANOVÁ, Eva - FIALA, Andrej: Slovenské hrady a kaštiele. Bratislava, 1969.

Jancsik
JANCSIK Ede: Pesttől a középponti Kárpátok felé és vissza = Vasárnapi Ujság 1861.36-44. sz.

Janiss
JANISS János: Trencsén vármegyéről és különösen ezen vármegyének három régi: Trencin, Beczko s Vág-Besztercze várairól = Tudományos Gyűjtemény 1823. I. 11-24.

Jurkovich 1902
JURKOVICH Emil: Beszterczebánya és vidékének kalauza. Beszterczebánya, [1902.]

Jurkovich 1906
JURKOVICH Emil: Besztercebánya múltjából. Tárcagyűjtemény. Besztercebánya, 1906.

Jurkovich 1929
JURKOVICH Emil: Zólyomlipcse várának és uradalmának története. Pécs, 1929.

Kelecsényi
KELECSÉNYI József: Lehel tornya Galgóczon = Magyar Akademiai Értesítő 1847. 89.

Keller
KELLER Lajos: Trencsén (1 tervrajzzal és 6 metszettel). Zsolna, 1913.

Kerekes
KEREKES, Johann: Die siebzehn Schlösser des Trenchiner Comitats. Közreadja Kampis Antal. Klny. a Művészettörténeti tanulmányok 10. kötetéből. Budapest, é.n.

Késmárk
Kézsmárk = Vasárnapi Ujság 1861. 40. sz.

Kiss Lajos
KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 4. bőv. és jav. kiadás. Budapest, 1988.

Kollár
KOLLÁR, Daniel – LACIKA, Ján – MALARZ, Roman: A szlovák és a lengyel Tátra. Ford. Vércse Miklós. (Bratislava, 1998.)

Komarnicki
KOMARNICKI Gyula: A Magas-Tátra hegyvilága. [Hegymászó és turistakalauz]. 2. jav. kiad. (Szerk. átdolg. és kieg. Bucsek Henrik). 1-7. k. Budapest, 1985.

Komócsy
KOMÓCSY Lajos: Ungvár = Vasárnapi Ujság 1867. 52. sz.

Konkoly
KONKOLY Miklós: A Vág vizén = Fővárosi Lapok 1876. 194. sz.

Kósa
KÓSA Sándor: Látogatás az "erdei lak"-nál Eperjesen. (Emlékezésül Petőfi, Kerényi és Tompa költői versenyére) = Vasárnapi Ujság 1862. 42. sz.

Krasznahorka 1839
Krasznahorka = Regélő 1839. 28-33. sz.

Krasznahorka 1857
Krasznahorka = Vasárnapi Ujság 1857. 8. sz.

Krickel
KRICKEL, Adalbert, Joseph: Wanderung von Wien über Preßburg und Tyrnau in die Bergstä dte … und ... in die Turotz und das Waagthal. Wien, 1831.

Kristó
Korai magyar történeti lexikon. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest, 1994.

Kubinyi 1890
KUBINYI Miklós, ifj.: Árva vára. Történelmi tanulmány. Budapest, 1890.

Kubinyi 1891
KUBINYI Miklós, ifj.: Árva megye. Budapest, 1891.

Lazarek
LAZAREK, Marianna – LAZAREK, Roman: Krakkó és a Lengyel-Tátra. Budapest, é.n. [Panoráma külföldi útikönyvek]

Lehoczky
LEHOCZKY Tivadar: Torna vára és a Bebek-nemzetség = Vasárnapi Ujság 1862. 25. sz.

Lenkei
LENKEI Dezső: A Magas-Tátra tavai hegy- és vízrajzi szempontból. Budapest, 1918.

Lietava 1858
Ljetava = Vasárnapi Ujság 1858. 33. sz.

Likava
F. E.: A likavai várrom és a rózsahegyi várkastély (Liptómegyében) = Vasárnapi Ujság 1867. 31. sz.

Lomnici-csúcs
A lomniczi csúcs megmászása = Vasárnapi Ujság 1864. 47-48. sz.

Lovcsányi
LOVCSÁNYI Gyula: A Vág és vidéke. Budapest, 1881.

Lőcse 1858
Lőcse = Vasárnapi Ujság 1858. 27. sz.

Lőcse 1873
N–u.: A lőcsei városház = Vasárnapi Ujság 1873. 2. sz.

Luppa
LUPPA Péter: A regényes Vágvölgy Galgócztól fölfelé Tepliczig = Vasárnapi Ujság 1859. 29-32. sz.

Lux
LUX Gyula: Dobsina településének és birtoklásának története. Budapest, 1934.

Malonyai
MALONYAI Dezső: Mednyánszky [László]. Budapest, 1905. [Művészeti könyvtár]

Marosi
Magyarországi művészet 1300-1470. I-II. k. Szerk. Marosi Ernő. Budapest, 1987.

Matavovszky
MATAVOVSZKY Béla: Emlékkönyv a breznóbányai állami elemi iskola uj épületének felavatása alkalmából. Besztercebánya, 1910.

Matolay
MATOLAY Viktor: A homonnai kastély = Vasárnapi Ujság 1861. 35. sz.

Mednyánszky 1829
MEDNYÁNSZKY, Aloyz: Erzählungen, Sagen und Legenden aus Ungarns Vorzeit. Pesth, 1829.

Mednyánszky 1844
MEDNYÁNSZKY, Alois: Malerische Reise auf dem Waagflusse in Ungarn. Zweite vermehrte und verbesserte Ausgabe. Pesth, 1844.

Mednyánszky 1981
MEDNYÁNSZKY Alajos: Festői utazás a Vág folyón, Magyarországon (1825). Ford. Soltész Gáspár. Budapest, 1981.

Mednyánszky 1983
MEDNYÁNSZKY Alajos: Regék és mondák. Ford. Soltész Gáspár. Budapest, 1983.

Mihalik
MIHALIK József: A csorbai tó. Liptószentmiklós, 1885.

Mikszáth
MIKSZÁTH Kálmán: Beszterce ostroma. Budapest, 1957. [Mikszáth Kálmán összes művei 6.]

Mikulik
MIKULIK József: A bánya- és vasipar története Dobsinán. Budapest, 1880.

Münnich 1895
MÜNNICH Sándor: A Szepesség őskora. Lőcse, 1895. [A Szepesmegyei Történelmi Társulat milleniumi kiadványai I. Szerk. Demkó Kálmán].

Münnich 1896
MÜNNICH Sándor: Igló királyi korona- és bányaváros története. Budapest, 1896.

Myskovszky 1865
MYSKOVSZKY Viktor: A lőcsei r.(ómai) kath.(olikus) templom = Vasárnapi Ujság 1865. 16. sz

Myskovszky 1869
MYSKOVSZKY Viktor: A beszterczebányai vár = Vasárnapi Ujság 1869. 31. sz.

Myskovszky 1870
MYSKOVSZKY Viktor: Hazánk egy néhány középkori műemléke III. A késmárki római katholikus templom = Hazánk s a Külföld 1870. 21. sz.

Myskovszky 1873
MISKOVSZKY Viktor: Honi erődeink ismertetéséhez. A tornai vár és annak alaprajza = Archeologiai Közlemények IX. 1873-74. 1. füzet 26-29.

Nagy Iván
NAGY Iván: Történeti népregék VIII. A szerelmesek kutja = Divatcsarnok 1854. 35. sz. 808-809.

Nagymihály
A nagymihályi kastély és uradalom = Vasárnapi Ujság 1860. 12. sz.

Novák
NOVÁK Dániel: Hricsó várlak = Hasznos Mulatságok 1837. II. 28-29. sz.

O.-M.M. XV.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XV. Magyarország V. Felső-Magyarország (I. rész). Budapest, 1898.

O.-M.M. XVI.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XVI. Galiczia. Budapest, 1898.

O.-M.M. XVIII.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XVIII. Magyarország VI. Felső-Magyarország (II. rész). Budapest, 1900.

Paska
PASKA István: A zsolnai plébániatemplom egykor és most. Zsolna, 1890.

Pázmány
PÁZMÁNY Lajos (szerk): Vágvölgyi kalauz. Trencsén, 1914.

Pechány
PECHÁNY Adolf: Kalauz a Vágvölgyében. Képes kiadás. Budapest, 1888.

Petőfi 1956a
PETŐFI Sándor: Uti jegyzetek. = Petőfi Sándor összes művei V. 17-35. Budapest, Akad. Kiad. 1956.

Petőfi 1956b
PETŐFI Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez. XII. levél. Ungvár, 1847. júl. 11. = Petőfi Sándor összes művei V. 67. Budapest, Akad. Kiad. 1956.

Petőfi 1976
PETŐFI Sándor összes versei. Budapest, Szépirodalmi, 1976.

Pieninek
Részlet a Pienini hegységből, a Dunajecz folyó partjain = Vasárnapi Ujság 1872. 29. sz.

Pitkó
PITKÓ János: Szepesváralja ipartörténete a céhintézmény korában. Lőcse, 1913. [Művelődéstörténeti Értekezések 69.]

Podhraczky
PODHRACZKY József: Trencsén városában XVI. században virágzott katholikus tanodáról = Magyar Akadémiai Értesítő 1853. 140-141.

Pongrácz
Pongrácz István grófról = Vasárnapi Ujság 1896. 5-6. sz.

Posewitz
POSEWITZ Tivadar: A Szepesség. Utazási kézikönyv II. A Szepesi Középhegység. Budapest, 1909.

Pulszky
PULSZKY Ágoston: Az eperjesi kollegium = Vasárnapi Ujság 1867. 7. sz.

Rácz
RÁCZ Lajos: Comenius Sárospatakon. Budapest, 1931.

Rados
RADOS Jenő: Magyar kastélyok. [Budapest, 1931.]

Radványi
RADVÁNYI Miklós: Zsolna szabadalmas város. Jogtörténeti ismertetés. Zsolna, 1911.

Raisz
RAISZ Miksa: Vándorlások Szepesmegyében. (A Dunajecz és Poprád völgyei) = Vasárnapi Ujság 1860. 1-6. sz.

Rajecfürdő
Rajecz-Teplicz Magyarország egyedüli meleg timsófürdője. Budapest, 1889.

Raysz
RAYSZ, Cornel: Bad Rajeczfürdő in den Hohen Karpathen. Budapest, é.n. [Balneologische Bibliothek Nr. 105]

Réz László
RÉZ László: A Drugethek és Homonna reformátiója. Sátoralja-Újhely, 1899.

Romhányi
ROMHÁNYI Sándor: Kárpáti tájak. Utirajz. Budapest, 1903.

Rózsa
RÓZSA Géza: Zsolna. Zsolna, 1914. [Trencsén vármegyei könyvtár 2.]

Rozsnyó 1864
U.: Rozsnyó (Gömörmegyében) = Vasárnapi Ujság 1864. 26. sz.

Rozsnyó 1868a
Rozsnyó = Vasárnapi Ujság 1868. 6. sz.

Rozsnyó 1868b
A rozsnyói bőrgyár = Vasárnapi Ujság 1868. 41. sz.

Rupp
RUPP Jakab: Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézményekre…Pest, 1870.

Ružomberok
Ružomberok a okolie. Súbor turistických máp. 2. vydanie. 1 : 100 000. Ústredná správa geodézie a kartografie, Bratislava, 1975, (C) 1973.

Starek
STAREK, Ludwig: Der Wegweiser in der Trentschiner Burg-Ruine und Umrisse der Geschichte der königlichen Freistadt und Burg Trentschin. Pressburg, 1852.

Sthymmel
STHYMMEL Soma, ifj.: Bicsei vár = Regélő 1840. 15. sz. 113-115.

Strážovské vrchy
Strážovské vrchy. Letná turistická mapa. 3. vydanie. 1 : 100 000. Slovenská kartografia, Bratislava, 1975, (C) 1973.

Súpis
Súpis pamiatok na Slovensku I. Bratislava, 1967.

Šimko
ŠIMKO, Jožo: Magas-Tátra. Útikalauz. 2. javított és bővített kiadás. Fordította Joó Kálmán et al. Budapest, 1965.

Szabó Károly
SZABÓ Károly: A Magyar Történelmi Társulat zemplén-ungi kirándulása 1871-ben. V. A homonna-sztárai bizottság jelentése = Századok 1871. 672-685.

Székány
SZÉKÁNY Béla: A Szentiványi Csorba-tó. Klny. a Földrajzi Közlemények 1918. 3. füzetéből. Budapest, 1918.

Szentek élete
A szentek élete. Szerk. Diós István. 3. jav. kiadás. Budapest, 1990.

Szepesi
SZEPESI N. Vilmos: Az ősi Szepesség. Budapest, (1943.)

Szepesvár 1859
K…ly J…s: Szepesvár vára = Vasárnapi Ujság 1859. 19. sz.

Szepesváralja 1864
M. Gy.: Szepesváralja. Képpel. = Vasárnapi Ujság 1864. 3. sz.

Szepesváralja 1868
Szepes-Váralja = Vasárnapi Ujság 1868. 10. sz.

Szinnyei
SZINNYEI József: A sárospataki főiskolai könyvtár története. Debrecen, 1884.

Szombathelyi
SZOMBATHELYI István: A Szombathelyi család Beczkó rövid történetével. Budapest, 1892.

Szombathy 1979
SZOMBATHY Viktor: Száll a rege várról várra. Szlovákiai vármondák. (Bratislava, 1979.)

Szombathy 1986
SZOMBATHY Viktor: Szlovákiai utazások. Negyedik, javított kiadás. Budapest, 1986. [Panoráma "mini" útikönyvek]

Szontagh 1864
SZONTAGH Miklós: Kirándulás a Krivánra = Vasárnapi Ujság 1864. 39. sz.

Szontagh 1866
SZONTAGH Miklós: Lednicz vára = Vasárnapi Ujság 1866. 31. sz.

Szontagh 1888
SZONTAGH Miklós: Képes kalauz a tátraalji fürdőkbe és a Magas-Tátra hegyvidékére. 2. kiad. Igló, 1888.

Sztracenai-völgy 1866
A sztraczenai völgy Gömörben = Vasárnapi Ujság 1866. 12. sz.

Sztracenai-völgy 1878
A sztraczenai völgy és a dobsinai jégbarlang (dr. Pelech János ismertető tanulmánya nyomán) = Vasárnapi Ujság 1878. 26. sz.

Sztrecsény 1857
Sztrecsén váromladéka = Magyarhoni Természetbarát I. 1857. 119, 135. – II. 1858. 135.

Sztrecsény 1858a
Sztrecsnói völgy = Vasárnapi Ujság 1858. 34. sz.

Sztrecsény 1858b
Sztrecsnói vár = Vasárnapi Ujság 1858. 35. sz.

Szutórisz
SZUTÓRISZ Frigyes: Eperjesi turista-kalauz. Eperjes, 1910.

Takács
TAKÁCS Marianna, H.: Magyarországi udvarházak és kastélyok (XVI-XVII. század). Budapest, 1970.

Teschler 1906
TESCHLER Béla: Liptóújvár története. Liptószentmiklós, 1906.

Teschler 1918
TESCHLER Béla: Visszapillantás a lykavai m.(agyar) kir.(ályi) kincstári uradalom multjába. Liptószentmiklós, 1918.

Thaly
THALY Kálmán: Unghvár Bercsényi korában = Magyarország és a Nagyvilág 1867. 48. sz.

Torna
U.: A tornai kastély = Vasárnapi Ujság 1864. 13. sz.

Törs
TÖRS Kálmán: Kárpáti képek I-VIII. = Vasárnapi Ujság 1878. 27-35. sz.

Trencsén
Trencsén vára = Vasárnapi Ujság 1871. 8. sz.

Trencsénteplic
Útmutató Trencsénteplicen és környékén. Trencsén, 1907.

Vágtapolca 1858
Teplicskai várkastély. Vágvölgyi képek IV. = Vasárnapi Ujság 1858. 36. sz.

Vertler
VERTLER Mátyás: Lakadalmi szokások a cs.(ászári) k.(irályi) favágóknál Breznó-Bánya vidékén = Vasárnapi Ujság 1858. 40. sz.

Vysoké Tatry 1958
Vysoké Tatry. Súbor turistických máp. 2. slov. vydanie. 1 : 75 000. Správa geodézie a kartografie na Slovensku, Bratislava, 1958.

Vysoké Tatry 1976
Vysoké Tatry. Letná turistická mapa. 8. vydanie. 1 : 50 000. Slovenská kartografia, Bratislava, 1976, (C) 1971.

Weber
WEBER Samu: Kirándulás a Dunajecz völgyébe = Turisták Lapja 1891. 124-135.

Zemplén
Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r.(endezett) t.(anácsú) város. Budapest, 1905. [Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu]

Zólyomlipcse
K.: A zólyom-lipcsei vár = Vasárnapi Ujság 1867. 44. sz.

Zombory 1858
ZOMBORY Gusztáv: Ungvár = Vasárnapi Ujság 1858. 48. sz.

Zombory 1859
ZOMBORY Gusztáv: Kézsmárk és a Tököli vár = Vasárnapi Ujság 1859. 51. sz.

Zombory 1860
ZOMBORY Gusztáv: Sárospatak és régi vára = Vasárnapi Ujság 1860. 23-24. sz.

Zombory 1865
ZOMBORY Gusztáv: Eperjes város jelene s multja = Vasárnapi Ujság 1865. 7-8. sz.

Zsolna 1857
Zsolna város = Vasárnapi Ujság 1857. 40. sz.